Ez a cikk az M5-ös autópálya üzemeltetésében a megújuló energia felhasználásának lehetőségét vizsgálja, pontosabban az elektromos járművek autópálya-üzemben való felhasználásának lehetőségét, valamint napelemes rendszer telepítését az Üzemeltetési és Fenntartási Mérnökségeken.
Az elektromos járművek használatára vonatkozóan összehasonlító elemzés készült, fókuszálva az elektromos járművekre a flottában jelenleg meglévő járművekkel szemben, részletes műszaki paraméterekkel. A kijelölt feladatok ellátására kiválasztott gépjárművek teljesítménymutatóinak elemzése alapján 58 járműből 3 cserélhető elektromos járműre.
A napelempark kapcsán az M5-ös autópálya Üzemeltetési és Fenntartási Mérnökségein betekintést kapunk az üzembe helyezhető rendszer típusába és teljesítményébe. A műszaki paraméterek és a befektetés megtérülése is bele van foglalva.
A fenti részletes megfontolásokat összegezve megállapítható, hogy a megújuló energia felhasználásának jelentősége és értelme van az M5-ös autópálya üzemeltetésében. Az elemzés eredményei alapján a napelempark telepítését engedélyezték Újhartyánon, Kiskunfélegyházán és Balástyán. Elindult az a folyamat, amely a megújuló energia bevezetését eredményezi az autópálya üzemeltetésében, és a jövőben a projekt további bővítésére lehet számítani. A megújuló energia hasznosítását a megtérülés, a környezettudatosság és a vállalat számára nyújtott piaci előny szempontjai alapján vezették be.

A Budapest Közút Zrt. a fővárosi főúthálózat és a közösségi közlekedéssel érintett mellékúthálózat kezelője. Ennek a tevékenységének hosszú távú hatékonyságát elősegítendő, a Társaság megbízására, a szóban forgó úthálózatra a KTI Nonprofit Kft. 2010-ben hálózati útburkolat-gazdálkodási rendszer (PMS) első változatát elkészítette. A modell alkalmazásának több éves tapasztalatait hasznosítva, a KTI Nonprofit Kft. 2018-ban továbbfejlesztési javaslatokat készített. Ezek közül, a cikk az egyes állapotparaméterek jellemzésével és az alkalmazásra javasolt rangsorolási rendszerrel kapcsolatos javaslatokra tér ki. Emellett a közeljövőben megvalósításra ajánlott feladatokat sorolja fel.

Pdf: A fővárosi burkolatgazdálkodási rendszer eredményei Bevezetés A közúthálózat mind nemzetgazdasági, mind fővárosi szinten hatalmas vagyoni érték és a lakosság közérzetét, életminőségét is jelentősen befolyásoló tényező. Ezen vagyoni érték állagának, minőségének és így értékének megőrzése önmagában is fontos és jelentős költséggel járó kötelezettsége a tulajdonosnak és a fenntartónak. Nemzetgazdasági szinten ezen értékmegőrzési, karbantartási feladatokhoz további […]

Az útüzemeltetés számára a tél minden bizonnyal a legproblémásabb és legköltségesebb évszak. Ugyan Japán társadalmi, gazdasági és környezeti kontextusa eltérő, téli fenntartási problémái mégis részben hasonlóak. Írásomban vázlatosan bemutatok néhány jellemző, Japánban bevett téli üzemeltetési eljárást és technológiát, ahol lehetséges, összevetve a hazai gyakorlattal. A technológiai eljárások mellett pedig röviden kitérek néhány alkalmazott műszerre illetve programra is, melyek használata komoly előnyt je-lent a téli üzemeltetésben és az úthasználók tájékoztatásában.

A cikk célja egy holisztikus megközelítésű útburkolat állapotfigyelési és fenntartási platform (PMMP) bemutatása. A megoldás előtérbe helyezi az új technológiákat egy automatizált és hordozható vizuális útállapot megfigyelési rendszer tervezésében és integrált kialakításában, mely tetszőleges járműre helyezve a közúti forgalom sebességével képes az útfelületi hibák felvételére és elemzésére. A kifejlesztett PAV3M rendszer teljesíti az EU programokban az útburkolat fenntartás gazdálkodási rendszerekkel (PMMS) szemben javasolt követelményeket, melyet az üzleti folyamatok elemzésén alapuló moduláris felosztással ér el. Az útállapot megfigyelési és a fenntartási modul egyaránt az élettartam költségelemzés (LCCA) módszerét alkalmazza. A javasolt megoldás egy kockázat menedzselési modult is tartalmaz.
A lektorálásért felelős a nagyszebeni „Lucian Blaga” Egyetem Gazdaságtudományi Kara.

Az Európai Bizottság nyílt versenytárgyalásán elnyert megbízása alapján egy nemzetközi konzorcium 2014 óta foglalkozik az EU TEN-T kilenc törzshálózati folyosója fejlesztési tanulmányainak elkészítésével. A fejlesztési folyamat értékelésére közlekedési módonként a kitűzött célok elérésének mértékét tükröző kulcsfontosságú teljesítmény-mutatókat dolgoztak ki. A szerző ismerteti az úthálózat műszaki állapotával és szolgáltatási színvonalával kapcsolatos általános és egyedi, illetve kínálati és keresleti jellegű teljesítménymutatókat, majd azok alkalmazását a kilenc EU tagállamot – köztük Magyarországot is – érintő Kelet/Kelet-Mediterrán törzshálózati közlekedési folyosó úthálózatának értékelésére 2014-2017 között. A kínálati jellegű általános teljesítmény-mutatókat ugyan sikerült évente kiszámítani, a keresleti, vagy egyedi jellegűek számszerűsítése azonban a megbízható statisztikai adatok hiánya miatt nagy nehézségekbe ütközött. Így az úthálózat-fejlesztés nemzetközi összehasonlító értékelése kulcsfontosságú teljesítménymutatók alapján csak akkor válhat a tervezés hasznos eszközévé, ha az elérhető adatbázisok hiányosságait sikerül kiküszöbölni.

A már hagyományosnak mondható e-közlekedésnek – mely az elektromos autók használatán alapul – számos hátránya figyelhető meg. Ennek kiküszöbölésére előtérbe kerültek olyan meg-oldások, melyek dinamikus töltési lehetőséget biztosítanak a járművek számára.
A tanulmány életciklus elemzés vizsgálat során hasonlítja össze a három legjelentősebb rend-szert a klímaváltozást befolyásoló hatások tekintetében. Ezek az indukció elvén alapuló IPT, a vezető pálya és a pantográf megoldások.

Összefoglaló: A közúthálózat fejlesztéséhez és a meglévő hálózati elemek szükségessé váló megerősítéséhez egyaránt fontos a jelenlegi és a jövőben várható forgalom ismerete. A közúti forgalom alakulását és előrebecslését számos társadalmi-gazdasági tényező befolyásolja. A vonatkozó útügyi műszaki előírás felülvizsgálata időszerűvé vált. A cikk áttekinti az elmúlt 15 éves időszakban a forgalom tényleges alakulását az országos keresztmetszeti forgalomszámlálási kiadványok adatai alapján, valamint javaslatot tesz az előrebecslés paramétereinek módosítására.

Az alábbi cikkben bemutatott eljárás segítségével egy olyan közösségi közreműködésen alapuló rendszer hozható létre, melyben az egyes mozgó ágensek (járművek) az általuk az utak felületéről készített képfolyamot egy felhőbe továbbítják, ahol ezek feldolgozásra kerülnek, és az így létrejövő információval egy útadatbankot támogatnak. Cikkemben ismeretetek néhány manapság használatos útminőség-vizsgálati rendszert és azok korlátait, bemutatom egy crowdsourcing alapú útfelület-ellenőrző rendszer tervezett struktúráját. Kitérek e rendszer működéséhez elengedhetetlen szenzor megvalósíthatóságának vizsgálatára, melyet egy általam készített működési modell bemutatásával szemléltetek.

A részben Európai Unió által finanszírozott DURABROADS-projekt nagy nehézforgalmú, európai utak aszfalt kopóréteg-típusaihoz szóba jövő felújítási technológiák optimálásához döntéstámogató modellt javasolt, és, esettanulmányként, a gyakorlatban is kipróbált. Az esettanulmány során nyert eredmények a módszertan alkalmazhatóságát igazolták, a döntéshozókat támogatják abban a tekintetben, hogy, komplex fenntarthatósági szempontokon alapulva, a legmegfelelőbb burkolatfelújítási technológia-típust ki tudják választani. A javasolt módszertan a döntéshozatali problémát hierarchikus fává strukturálja, és ily módon az egyes változatok teljesítménye különböző szempontok szerint jellemezhető.