Egy határon átnyúló turisztikai kínálatfejlesztési projekt keretében kerékpártúra-útvonalak értékelését szolgáló módszer készült. Ennek első alkalmazása a magától értetődő fejlesztési feladatok mellett rávilágított, hogy a kerékpározást szolgáló nem közúthálózati infrastruktúra-elemek esetében számos kérdés vár tisztázásra, többek között a szabályok, a jelzések és a felelősségi viszonyok kapcsán. E cikk első része az értékelési módszert, majd Vas megyei kerékpáros útvonalak felmérését és értékelését ismerteti. A második része a kifejezetten a magánutakkal kapcsolatban felvetett kérdéseket a kerékpározható erdészeti utak esetében vizsgálja, feltárva a fogalmi és jogszabályi kereteket, az útvonalak kijelölését, a nyilvántartást és a tájékoztatást. Fő megállapítása, hogy elengedhetetlen a szabályok egyértelműsítése, az erdő védelmével és a közlekedéssel kapcsolatos előírások összehangolása.

Az ESRA a világ minden táján megtalálható közlekedésbiztonsági és közszolgálati intézmények, kutatóközpontok és magán támogatók közös kezdeményezése. Célja: közlekedésbiztonsági teljesítményre vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtése és elemzése. Az ESRA projekt kezdeményezője és koordinátora a belga Vias Institute (Brüsszel), együttműködve 11 irányító partnerrel, köztük olyan nagynevű kutatóintézetekkel, mint a BASt, BfU, KfV, SWOV, stb.
Az ESRA „lelke” a közösen kifejlesztett és szakemberek által nemzeti nyelvre fordított kérdőív, melynek témái az önbevalláson alapuló magatartás, az attitűdök és vélemények a veszélyes közlekedési magatartásról, a rendőri ellenőrzésre vonatkozó tapasztalatok, továbbá a közlekedéspolitikai intézkedések támogatása. A kérdőív különféle közlekedésbiztonsági problémákat vizsgál, mint például gépjárművezetés alkohol, drog, vagy orvosság hatása alatt, gyorshajtás, biztonsági öv, gyermekülés használata, figyelemelterelés. A megkérdezettek a személygépkocsiban utazók, motorkerékpár és moped-vezetők, kerékpárosok és gyalogosok voltak.
A felmérés eredményei alapján a baleseti adatok szerint kedvezőtlen hazai közlekedési morál nem rosszabb az európai átlagnál az önértékelésen alapuló válaszok szerint. További kutatást igényel azonban, hogy az online felmérés eredményei mennyire tükrözik a valóságot az egyes magatartási jellemzők esetén.

Településrészek utcahálózatának felépítése és a rajta hálózati szinten megjelenő forgalom lefolyása közötti kapcsolat elemzésével megállapítható, hogy az összetett utcahálózatok felépítése milyen hatással van a rajta megjelenő forgalom minőségére és lefolyására. A több részes cikksorozatban bemutatásra került kutatás négyzetrács alapú elméleti utcahálózatok forgalmi vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az utcahálózatokat felépítő építőelemek, a közúti csomópontok és utcaszakaszok eltérő elhelyezkedése és kialakítása, mint paraméter, milyen hatással van a közúti hálózaton megjelenő forgalom lebonyolódására. A kutatás során az utcahálózatok felépítését tekintve 8 eltérő utcahálózati paraméterrel 23 utcahálózati modell került megvizsgálásra. A vizsgálatokat változó nagyságú forgalmi ráterheléssel, makroszkopikus környezetben, 8 forgalomminőséget jellemző paraméter alapján végeztem el. Az eredmények alapján, amelyet a cikksorozat második része tartalmaz, megállapítható, hogy a belső utcahálózatok kialakítása és kapacitása kisebb mértékben, míg a külső közúti infrastruktúrához kapcsolódó utcaszakaszok és csomópontok száma, elhelyezkedése és forgalmi kapacitása erősebben befolyásolja a forgalom lefolyását a 8 vizsgált forgalomminőséget jellemző paraméter alapján.

Településrészek utcahálózatának felépítése és a rajta hálózati szinten megjelenő forgalom lefolyása közötti kapcsolat elemzésével megállapítható, hogy az összetett utcahálózatok felépítése milyen hatással van a rajta megjelenő forgalom minőségére és lefolyására. A több részes cikksorozatban bemutatásra került kutatás négyzetrács alapú elméleti utcahálózatok forgalmi vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az utcahálózatokat felépítő építőelemek, a közúti csomópontok és utcaszakaszok eltérő elhelyezkedése és kialakítása, mint paraméter, milyen hatással van a közúti hálózaton megjelenő forgalom lebonyolódására. A kutatás során az utcahálózatok felépítését tekintve 8 eltérő utcahálózati paraméterrel megvizsgáltam 23 utcahálózati modellt változó nagyságú forgalmi ráterheléssel makroszkopikus környezetben 8 forgalomminőséget jellemző mennyiség alapján. A cikksorozat első részében az alkalmazott vizsgálati módszertant részleteztem a területi és a forgalmi igénymodell bemutatásával.

Települések utcahálózatának topológiai vizsgálatával az utóbbi időben egyre több kutatás foglalkozik. Hiszen a településrészek területhasználata, beépítési módja és utcahálózatának kialakítása közötti kapcsolat vizsgálata, sokrétű elemzési lehetőséget biztosít. Jelenlegi kutatás tárgyát a településrészek beépítési módja és utcahálózatának kialakítása közötti kapcsolat keresése jelentette. Ehhez Budapest 48 kerületrésze került elemzésre, amelyek telepszerű, zártsorú és szabadonálló beépítési móddal rendelkeznek. A kerületrészek utcahálózatának topológiai elemzése során a domborzat figyelembe vétele mellett megvizsgálásra került az utcaszakasz-sűrűség, utcahálózat-sűrűség, csomópont-sűrűség, kapcsolati index az egyirányúsítás jelenléte mellett. Vizsgált szempontok közötti kapcsolat Mann-Whitney próbával került megállapításra. A vizsgált topológiai jellemzők mellett a településrészeket felépítő utcaszakaszok hosszának relatív gyakorisági eloszlása és kumulált relatív gyakorlati eloszlása is megvizsgálásra került. Az eredmények azt mutatják, hogy a településrészek beépítési módjai az utcahálózat topológiájának vizsgálata alapján szignifikánsan elkülöníthetők egymástól.

Az utazási idő megbízhatósága az úthálózat hatékony teljesítmény értékelésének egyik fontos jellemzője, melyet a valós idejű forgalomirányítási információ jelentős mértékben javíthat. A hagyományos forgalomirányítástól eltérően az infokommunikációs eszközökkel összekapcsolt járművek irányítása a vezetők részére időszerűbb és pontosabb információt ad a forgalmi helyzetről, tovább javítva ezzel az úthálózat működésének hatékonyságát. Az irányított járműveket jellemző változók közül ötöt választottak ki magyarázó változóként, ezek a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány, a kiadás késési idő és a követési arány. Az öt magyarázó változó segítségével egy utazási idő megbízhatóság modellt javasoltak, mely a többváltozós logisztikus regresszió módszerét alkalmazva egy irányított jármű szcenárió segítségével elemzi az előrebecslés pontosságát, valamint az irányított járművek működését jellemző változók hatását az utazási idő megbízhatóságára. A szimulációs eredmények szerint a négyzetes középhiba 80%-a a 0 és 0,0412 közötti tartományba esik. A jellemző változók korreláció elemzése azt mutatta, hogy a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány és a kiadás késési idő hatása az utazási idő megbízhatóságára egyaránt szignifikáns. A részvételi arány és az elfogadási arány pozitív hatást gyakorol az utazási idő megbízhatóságára, és e változók növekedése átlagosan 77,03% illetve 73,20% átlagos javulást eredményezett, míg a torlódási szint és a kiadás késési idő az utazási idő megbízhatóságára negatív hatással bír, ahol a kiadás késési idő 0-ről 180 mp-re növekedése az utazási idő megbízhatóságát 31,21%-kal csökkentette.

Az alábbi cikkben bemutatott eljárás segítségével egy olyan közösségi közreműködésen alapuló rendszer hozható létre, melyben az egyes mozgó ágensek (járművek) az általuk az utak felületéről készített képfolyamot egy felhőbe továbbítják, ahol ezek feldolgozásra kerülnek, és az így létrejövő információval egy útadatbankot támogatnak. Cikkemben ismeretetek néhány manapság használatos útminőség-vizsgálati rendszert és azok korlátait, bemutatom egy crowdsourcing alapú útfelület-ellenőrző rendszer tervezett struktúráját. Kitérek e rendszer működéséhez elengedhetetlen szenzor megvalósíthatóságának vizsgálatára, melyet egy általam készített működési modell bemutatásával szemléltetek.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk Kristók András 2016-ban készített diplomamunkáját, amelynek címe:
Budapesti helyszíneken kijelölt gyalogos-átkelőhelyek forgalomtechnikai kialakításának, jelzőlámpás szabályozásának és közlekedési gyakorlatnak vizsgálata.
A diplomamunka a jelzőlámpás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyekkel foglalkozik, azok forgalomtechnikai kialakítását, jelzésrendszerét és közlekedési gyakorlatát vizsgálta. A különböző gyalogos csoportok különböző jellemzőkkel rendelkeznek, és viselkedésük is különböző lehet. A gyalogosok az átkelőhelyek sokszínűsége miatt átkelőhelyenként is más viselkedést mutathatnak. A szerző a gyalogos-átkelőhelyek kialakításai közül 6 csoportot vizsgált. A helyszínek kialakítása, jelenlegi állapota befolyásolhatja az azon való viselkedést, mind a gyalogos, mind a járművezető szempontjából. Az elkészült videófelvételeket a közlekedési gyakorlat vizsgálatához megállapított fő- és mellékszempontok alapján elemezte a dolgozat szerzője. Az elemzést mind a 12 helyszínre elvégezte, és a mérések kiértékelése és összehasonlítása alapján, a műszaki előírásokkal összhangban javaslatokat fogalmazott meg az átkelőhelyek biztonságának javítása érdekében. A cikk a vizsgálati eredményeket, korábbi mérési tapasztalatokat foglalja össze, és 5 kiválasztott helyszínre konkrét javaslatokat is megfogalmaz.

Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek megerősítésének méretezése terén a meglévő pálya állapotértékelése – diagnosztikája – a jelenlegi előírások által elhanyagolt és rendszerint számon nem kért feladatnak tűnhet. Habár a helyszíni bejárást ma már fejlett diagnosztikai eszközök és méréstechnológia egészítik ki, a szakember szerepe a „diagnózis felállításában” továbbra is megkérdőjelezhetetlen fontos. A cikkben néhány előremutató lehetőség mellett érintőlegesen bemutatásra kerül egy fejlesztés alatt álló hazai eszköz is a feladat elvégzéséhez, amely a vizuális állapotfelvétel és a különböző tervezési alapadatok összehangolásának, illetve az útburkolat és környezete könnyű, rendszerezett dokumentálásának lehetőségét megteremtve hozzájárulhat egy korrekt és alapos diagnosztika felállításához.

A kerékpáros közlekedés újra teret hódít magának, egyszerű, jól felfogható és népszerű választ adva napjaink néhány kihívására (olcsó, gyors és bárki számára elérhető közlekedés, egészséges és környezettudatos életmód, aktív kikapcsolódás, sport és rekreáció). Hazánk, követve elsősorban a nyugat európai és angolszász trendeket, kiemelt figyelmet fordít a szükséges fejlesztésekre, mely egyik mérföldköve a Bringázni élmény! Kerékpáros Fejlesztési Program. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével hazánkban példátlan léptékű kerékpáros fejlesztések előkészítése történt, az alapos munka eredménye remélhetőleg rövidesen meghozza gyümölcsét.