A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
14. szám
8. évfolyam
2020 december
14
Cikkek 'Témakörök' témakörben

A Ramberg-Osgood modell alkalmazása az aszfalttechnológiában

, és

A reológiából ismert hőmérséklet-idő hasonlósági elv régóta jól használható eszközt jelent az aszfaltkeverékek viselkedésének tanulmányozásban. Az elv felhasználásával meghatározott ún. mestergörbékkel a különböző hőmérsékleten és frekvencián mért dinamikus merevség értékek részletesen tanulmányozhatók. A mestergörbéket elsődlegesen a szigmoid-függvények felhasználásával szokás megkonstruálni, pedig erre a célra más típusú függvények is felhasználhatók lennének. Az egyik ilyen lehetőség a talajok ciklikus viselkedésének modellezésére tervezett Ramberg-Osgood anyagmodell. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy az elterjedten alkalmazott mestergörbe meghatározási technikákhoz képest a Ramberg-Osgood anyagmodell alkalmazása milyen pontossággal képes leírni az aszfaltkeverékek anyagi viselkedését és rejt-e olyan többletinformációt, amelyet a hagyományos technikák nem.

Kerékpározás az erdészeti utakon: gondolatok egy kerékpáros turisztikai útvonalak értékelésére szolgáló módszer első alkalmazása nyomán

, és

Egy határon átnyúló turisztikai kínálatfejlesztési projekt keretében kerékpártúra-útvonalak értékelését szolgáló módszer készült. Ennek első alkalmazása a magától értetődő fejlesztési feladatok mellett rávilágított, hogy a kerékpározást szolgáló nem közúthálózati infrastruktúra-elemek esetében számos kérdés vár tisztázásra, többek között a szabályok, a jelzések és a felelősségi viszonyok kapcsán. E cikk első része az értékelési módszert, majd Vas megyei kerékpáros útvonalak felmérését és értékelését ismerteti. A második része a kifejezetten a magánutakkal kapcsolatban felvetett kérdéseket a kerékpározható erdészeti utak esetében vizsgálja, feltárva a fogalmi és jogszabályi kereteket, az útvonalak kijelölését, a nyilvántartást és a tájékoztatást. Fő megállapítása, hogy elengedhetetlen a szabályok egyértelműsítése, az erdő védelmével és a közlekedéssel kapcsolatos előírások összehangolása.

A közlekedők magatartásának, attitűdjének elektronikus felmérése (ESRA projekt: E-Survey of Road Users’ Attitudes)

és

Az ESRA a világ minden táján megtalálható közlekedésbiztonsági és közszolgálati intézmények, kutatóközpontok és magán támogatók közös kezdeményezése. Célja: közlekedésbiztonsági teljesítményre vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtése és elemzése. Az ESRA projekt kezdeményezője és koordinátora a belga Vias Institute (Brüsszel), együttműködve 11 irányító partnerrel, köztük olyan nagynevű kutatóintézetekkel, mint a BASt, BfU, KfV, SWOV, stb.
Az ESRA „lelke” a közösen kifejlesztett és szakemberek által nemzeti nyelvre fordított kérdőív, melynek témái az önbevalláson alapuló magatartás, az attitűdök és vélemények a veszélyes közlekedési magatartásról, a rendőri ellenőrzésre vonatkozó tapasztalatok, továbbá a közlekedéspolitikai intézkedések támogatása. A kérdőív különféle közlekedésbiztonsági problémákat vizsgál, mint például gépjárművezetés alkohol, drog, vagy orvosság hatása alatt, gyorshajtás, biztonsági öv, gyermekülés használata, figyelemelterelés. A megkérdezettek a személygépkocsiban utazók, motorkerékpár és moped-vezetők, kerékpárosok és gyalogosok voltak.
A felmérés eredményei alapján a baleseti adatok szerint kedvezőtlen hazai közlekedési morál nem rosszabb az európai átlagnál az önértékelésen alapuló válaszok szerint. További kutatást igényel azonban, hogy az online felmérés eredményei mennyire tükrözik a valóságot az egyes magatartási jellemzők esetén.

Elméleti utcahálózatok forgalomlebonyolító képességének vizsgálata makroszkopikus modellezési eljárással II. – Eredmények

és

Településrészek utcahálózatának felépítése és a rajta hálózati szinten megjelenő forgalom lefolyása közötti kapcsolat elemzésével megállapítható, hogy az összetett utcahálózatok felépítése milyen hatással van a rajta megjelenő forgalom minőségére és lefolyására. A több részes cikksorozatban bemutatásra került kutatás négyzetrács alapú elméleti utcahálózatok forgalmi vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az utcahálózatokat felépítő építőelemek, a közúti csomópontok és utcaszakaszok eltérő elhelyezkedése és kialakítása, mint paraméter, milyen hatással van a közúti hálózaton megjelenő forgalom lebonyolódására. A kutatás során az utcahálózatok felépítését tekintve 8 eltérő utcahálózati paraméterrel 23 utcahálózati modell került megvizsgálásra. A vizsgálatokat változó nagyságú forgalmi ráterheléssel, makroszkopikus környezetben, 8 forgalomminőséget jellemző paraméter alapján végeztem el. Az eredmények alapján, amelyet a cikksorozat második része tartalmaz, megállapítható, hogy a belső utcahálózatok kialakítása és kapacitása kisebb mértékben, míg a külső közúti infrastruktúrához kapcsolódó utcaszakaszok és csomópontok száma, elhelyezkedése és forgalmi kapacitása erősebben befolyásolja a forgalom lefolyását a 8 vizsgált forgalomminőséget jellemző paraméter alapján.

A klimatikus jellemzők hatásai az útpályaszerkezetre

, , és

A környezeti jellemzők (elsősorban a hőmérséklet, a csapadék, a légnedvesség, a fagyás-olvadás ciklusok és a talajvíz mélysége) jelentős hatást gyakorolnak az útburkolatok állapotára és élettartamára tehát a pályaszerkezetek méretezésénél is fontos tényezőként vehetők figyelembe. Az aszfaltburkolatú pályaszerkezetek tartósságának számításánál, az egyszerűen meghatározható és általában könnyen elérhető meteorológiai paraméterek közül, a hőmérséklet, ennek ingadozása és a csapadék a figyelembe vehető. Bár a hőmérséklettől függő aszfalt merevségi modulust a tényleges, reálisan várható aszfalthőmérséklet alapján célszerű felvenni. Viszont ezen mérések csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a léghőmérséklet mérések viszont igen jól lefedik az országot ezért felhasználhatóak az aszfalthőmérsékletek becslésére (elsősorban szezonálisan, havi gyakorisággal). Jelen cikk a léghőmérséklet és a csapadék általános változási tendenciáit mutatja be és hasonlítja össze Magyarországon három vizsgálati időszakra: 1951-1980; 1981-2010; 2016-2045.

Hidraulikus kötőanyaggal stabilizált talajok teherbírásának értékelése ciklikus CBR-vizsgálattal

, és

Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR-vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérőszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelőerő és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékből számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyoképlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékbõl számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott.

Betonút csak a Lajtán túl? (1. rész)

, , és

Az egyre sűrűbb nehézjármű-forgalom és a növekvő tengelysúlyok viselésére az aszfaltburkolatok – az éghajlati melegedés hatásával tetézve – sok helyen már nem felelnek meg. Az Amerikai Egyesült Államok 45 államának tényleges pályázati árajánlatait elemezve igazolták, hogy az államok adott évi 200 millió dolláros költségvetéséből összesen több km út építhető meg, ha a betonútépítő iparág részesedése a költségvetésből mintegy 35–40%-os (és az aszfalté így „csak” 65–60%), mert az így beálló egészséges versenyhelyzetben mind a beépített aszfalt, mind a beton egységára csökken. A helyes és gazdaságos arányt igazolják a tőlünk nyugatra fekvő országok aszfalt/beton pályaburkolati viszonyszámai is (1. táblázat). Piaci versenyhelyzet nélkül a pályaburkolat kiválasztási eljárása értelmetlenné válik (Wathne L, ACPA). Vannak továbbá olyan esetek, amikor – az ártól függetlenül – a burkolatok gyors felújításához vagy cseréjéhez csak beton: „gyorsbeton” alkalmazható, pl. repülőtéri kifutópályáknál, nagyforgalmú autóutaknál stb., amikor már 5 (zürichi repülőtér) vagy 8–12–24 órás elzárás után a betonpályát át kell adni a forgalomnak. A gyorssbeton – a gyorsan szilárduló cement és a folyósító adalékszerek révén – már néhány óra vagy legföljebb 1 nap múlva (pl. M7-es út, táblacsere) eléri a terhelhetőséget jelentő kb. 20 N/mm² nyomó- és 4–5 N/mm² hajlítószilárdságot. Cikkünk következő, 2. részében további betonútépítési módokat tekintünk majd át (mosott beton, White Topping, azaz fehér/beton/szőnyegezés aszfalton vagy betonon, autópálya-építés újrahasznosított betonból, betonnyomsávos és egyéb betonanyagú mező- és erdőgazdasági utak).

Reziliens modulus helyszíni mérési lehetősége SMART-BC műszerrel

és

Az alternatív pályaszerkezet méretezés lehetővé teszi az altalaj jellemzőit figyelembe vevő pontos méretezést biztosítva a hosszú élettartamot. Ehhez szükséges a reziliens modulus ismerete. Nagy előny lenne, ha a reziliens modulus helyszíni méréssel is meghatározható lenne, a jelenleg alkalmazott laboratóriumi triaxiális vagy CBR-módszer mellett, vagy a helyett. A SMART-BC mérési módszer továbbfejlesztése alkalmasnak tűnik a reziliens modulus előzetes meghatározására a helyszínen, építés alatti ellenőrzésére és akár önellenőrzésre vagy minősítésre.

Elméleti utcahálózatok forgalomlebonyolító képességének vizsgálata makroszkopikus modellezési eljárással I. – Kutatás módszertana

és

Településrészek utcahálózatának felépítése és a rajta hálózati szinten megjelenő forgalom lefolyása közötti kapcsolat elemzésével megállapítható, hogy az összetett utcahálózatok felépítése milyen hatással van a rajta megjelenő forgalom minőségére és lefolyására. A több részes cikksorozatban bemutatásra került kutatás négyzetrács alapú elméleti utcahálózatok forgalmi vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az utcahálózatokat felépítő építőelemek, a közúti csomópontok és utcaszakaszok eltérő elhelyezkedése és kialakítása, mint paraméter, milyen hatással van a közúti hálózaton megjelenő forgalom lebonyolódására. A kutatás során az utcahálózatok felépítését tekintve 8 eltérő utcahálózati paraméterrel megvizsgáltam 23 utcahálózati modellt változó nagyságú forgalmi ráterheléssel makroszkopikus környezetben 8 forgalomminőséget jellemző mennyiség alapján. A cikksorozat első részében az alkalmazott vizsgálati módszertant részleteztem a területi és a forgalmi igénymodell bemutatásával.

A fővárosi főúthálózat útburkolat-gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztési irányai

, és

A Budapest Közút Zrt. a fővárosi főúthálózat és a közösségi közlekedéssel érintett mellékúthálózat kezelője. Ennek a tevékenységének hosszú távú hatékonyságát elősegítendő, a Társaság megbízására, a szóban forgó úthálózatra a KTI Nonprofit Kft. 2010-ben hálózati útburkolat-gazdálkodási rendszer (PMS) első változatát elkészítette. A modell alkalmazásának több éves tapasztalatait hasznosítva, a KTI Nonprofit Kft. 2018-ban továbbfejlesztési javaslatokat készített. Ezek közül, a cikk az egyes állapotparaméterek jellemzésével és az alkalmazásra javasolt rangsorolási rendszerrel kapcsolatos javaslatokra tér ki. Emellett a közeljövőben megvalósításra ajánlott feladatokat sorolja fel.

Bejegyzések 'Témakörök' témakörben

Dél-Koreában jártunk a térkő világkonferencián

A 2015. évi drezdai 11. kiselemes betonburkolat világkonferencia után idén október 16-19 között Szöulban találkoztak a térkő világában dolgozó vezető kutatók, gyártók, egyetemi oktatók, tervezők, forgalmazók. A Barabás Téglakő Kft. szervezésében, Barabás Árpád cégtulajdonos kezdeményezésére, hárman vettünk részt a konferencián, útépítő mérnökként egyedül képviseltem hazánkat. ICCBP 2018 (12th International Conference on Concrete Block Pavement) angol […]

ÚTÉPÍTÉSI ESETTANULMÁNYOK: MEGLEPETÉSEK

1. BEVEZETÉS Szakmánk gyakorlása közben, jellemzően az építési fázisban, vagy nem sokkal az építés befejezése után előfordulnak meglepetések. Ezek, nem ritkán meglehetősen érdekesek, néhányat csokorba gyűjtöttem, okulásul. Az élvezhetőség miatt megpróbálom alapvetően szóban, képekkel illusztrálva elmondani a történetet. 2. AZ ESETTANULMÁNYOK A leírt meglepetések mindegyike valós, megtörtént eseményen alapszik és a szerző mindegyikben valamilyen mértékig […]

ÚTPÁLYASZERKEZETI ESETTANULMÁNYOK: A FELÜLET EGYENLETESSÉGE

1. A JÓ ÚT NEM RÁZ (BEVEZETÉSFÉLE) A jó út (utca) számomra az volt, amelyen feles kerékpárommal (nem volt semmi rugózva) ülve is tudtam bringázni. A város utcáit hamar feltérképeztem és igyekeztem azokon hajtani, a forgalomtól meg lehetett, mert az a mai értelemben még nem létezett. Kerültem a vasúttal párhuzamos utcát (nagykockakő), a külső részek […]

Útpályaszerkezeti esettanulmányok: A beton vs. aszfalt probléma

1. Bevezetés Útkaparóként kezdtem dolgozni, volt vagy 40 km betonutunk, még az 50-es évekből. A 70-es évek „aszfaltprogramja” során kérdés is volt, hogyan aszfaltozzuk le ezeket. Igazából az iskola után itt szembesültem azzal a kérdéssel, ami szinte egész pályám alatt végigkísért, betonból vagy aszfaltból építsük útjainkat. Összeszedtem néhány gondolatot erről és most megosztom a reménybeli […]

Útpályaszerkezeti esettanulmányok: Tervtől tudatosan eltérő kivitelezés

1. Bevezetés Mint ismeretes hazánkban a felnőtt népesség jelentős része ért az útépítéshez (bár a hozzáértés mértéke kétségtelenül elmarad a labdarúgás esetében meglévő mértéktől). Ennek megfelelően, ha valahol jól felismerhető hibák jelennek meg, a vélekedés szinte egyértelműen a „kilopták belőle az anyagot” típusú megjegyzésekben nyilvánul meg. Tapasztalataim ennél sokkal árnyaltabb képet mutatnak (erről már írtam […]

Április

A közösségi közlekedést használók gyaloglási tűrésének vizsgálata Exploring the Walking Tolerance of Transitway Users Szerző(k): J. Cao, J. Lampe, C. Zhang University of Minnesota USA Terjedelem: 53 oldal To park or to develop is always a key question for transit station area planning. Planners are interested in a hybrid option: siting park-and-ride (P&R) facilities at […]

Március

A közúti közösségi közlekedés előnyben részesítése Prioritising On-Road Public Transport Szerző(k): A. Lee, G. McCabe Austroads Australia Terjedelem: 68 oldal On-road public transport provides the ability for people to move between their homes, employment, recreation and services efficiently with less road space being required per passenger than private car use. In response to this, practitioners […]

Február

Habosított meleg aszfalt teljesítménye 4-6 év alatt Virginia államban Performance of Foamed Warm Mix Asphalt In Virginia Over Four to Six Years Szerző(k): S. D. Diefenderfer Virginia Transportation Research Council USA Terjedelem: 32 oldal The Virginia Department of Transportation (VDOT) began allowing the use of warm mix asphalt (WMA) in 2008 and has become a […]

Január

Az utazási igény bizonytalanságának bevonása és értékelése a közlekedési beruházások jóváhagyásánál Incorporating and assessing travel demand uncertainty in transport investment appraisals Szerző(k): A. Byett, A. Grimes, J. Laird, P. Roberts Taupo, Motu, University of Leeds, QTP Limited, New Zealand Terjedelem: 170 oldal Uncertainty is pervasive when it comes to transport investment decisions. While it is […]

November

Aszfalt burkolatok határfelületi állapot értékelése a tapadási teljesítmény javítására Evaluation of Asphalt Pavement Interface Conditions for Enhanced Bond Performance Szerző(k): R. Roque, D. Hernando, B. Park, J. Zou, J.A.M. Waisome University of Florida USA Terjedelem: 161 oldal This project describes a comprehensive modeling effort aimed at examining the potential impact of interface debonding on near-surface […]