A tanulmány összehasonlítja a Magyarországon mért járműterhekből számított karakterisztikus igénybevételeket az Eurocode tehermodelljével. Egy mértékadó mérőállomás adatai és az öt leggyakoribb jellemző járműtípus alapján német mintára elvégzett számítások szerint minden vizsgált esetben a tehermodell konzervatív. Ám arra is rávilágítanak a számítások, hogy magyarországi járműtömeg-eloszlás eltér a némettől, így a normális eloszlás helyett célszerűbb lenne más eloszlást alkalmazni a közelítésnél.

A tanulmány bemutatja a lehetséges közúti teherforgalmi súlyellenőrzés technológiáit. Részletes forrásadatokat közöl a hazai mérlegállomások mérési eredményeiről és azokat statisztikai szempontból elemzi. A közölt eredmények 5,5 millió tehergépkocsi mérési adatainak felhasználásával készültek. A rendelkezésre álló nagy adatbázis részletes elemzése és feldolgozása a tényleges forgalom jobb megismerésének alapjául szolgálhat, ideértve a közúti hidak hasznos teherszintjének pontosabb meghatározását is. A tanulmány javaslatot ad a szükséges jogszabályi módosításokra. A magyar mérési adatokat összevetettük más országok mérési adataival. Igazoltuk, hogy az itthon megmért járművek össztömege kisebb, amivel kisebb közúti terhelés adható meg a hidak tervezéséhez.

Jelen cikkben áttekintést nyújtunk az Eurocode (EC) szerinti forgalmi terhek kialakulásáról, valamint alkalmazásukról és kalibrációjukról az európai országokban. Az EC-ben alkalmazott forgalmi terheket az 1980-as években definiálták tengelysúly-mérések statisztikai kiértékelését követően. A tehermodell alkalmas a helyi viszonyokhoz történő kalibrálásra az αq1..i és αQ1..i tényezők megfelelő megválasztásával, melyek értékét Nemzeti Mellékletben lehet rögzíteni. A tengelysúlymérés az elmúlt 20 évben jelentős fejlődésen ment keresztül a WIM (Weight-In-Motion) technológia széleskörű elterjedésével. A technológiai fejlődés eredményeképpen lényegesen több adat áll rendelkezésre a forgalmi tehermodell valós terhelési viszonyokhoz történő kalibrálására. Cikkünkben európai példákat számba véve elemezzük a mérési adatokon alapuló kalibrációk eredményeit külön kitérve a városi környezetre és a tranzitút-hálózatra (autópályák) meghatározott különböző tehermodellekre. A 2. generációs Eurocode-ban a tehermodellek változatlan meghatározással jelennek meg, így a korábbi években elért eredmények, megállapítások, tehermodellek a jövőben is alkalmazhatóak lesznek az EC-t használó országokban.

A dinamikus tengelysúlymérés lehetővé teszi a közúti közlekedés teher intenzitásának mérését a forgalom megállítása nélkül. A burkolatba vagy hídszerkezetre épített érzékelők és az adatok feldolgozási módszerei az elmúlt évtizedben óriási fejlődésen mentek keresztül. A telepített mérési rendszerek Magyarországon is évente több millió mérési adatot nyújtanak. A méréstechnika bemutatása mellett példát és javaslatot adunk az adatok feldolgozására és értékelésére.

A 2025 áprilisában megalakított MAÚT-munkabizottság küldetése a valós forgalmi méréseken alapuló forgalmi tehermodell magyarországi alkalmazásának előkészítése. A kutatás részvevői elemezték az ehhez szükséges méréstechnikát, a nemzetközi szakirodalmat és a rendelkezésre álló magyar mérési adatokat. A magyar mérési adatokon alapuló összehasonlító számítás lehetőséget ad a valós forgalmi adatokból meghatározható teherintenzitás és a szabvány szerinti értékek elemzésére. Jelen tanulmány a 2026 áprilisában tervezett, végleges jelentés előzetes megállapításait tartalmazza.

Az útpályaszerkezetek tervezése napjainkban már nem csupán a forgalmi terhelés és költséghatékonyság figyelembevételével történik, hanem a fenntarthatóság és a reziliencia elvei mentén is. A reziliencia – azaz az infrastruktúra ellenálló- és alkalmazkodóképessége – a klímaváltozás, a növekvő hálózati terhelés és az egyre gyakoribb zavaró hatások (pl. extrém időjárás) miatt vált hangsúlyossá. A korszerű útpálya-gazdálkodásban (PMS) a reziliencia célja nemcsak a károsodások elkerülése, hanem a gyors helyreállítás biztosítása, társadalmi és gazdasági következmények minimalizálása mellett.
A tanulmány célja egy olyan mechanikai-emprikus méretezési megközelítés kialakítása, amely integrálja a reziliencia négy kulcs-dimenzióját: robusztusság, gyorsaság, redundancia és erőforrás-mobilizáció. A szerzők a „reziliencia háromszög” analitikus modelljén keresztül mutatják be, miként számszerűsíthető a pályaszerkezet működőképességének időbeli alakulása egy zavaró esemény után. Az új megközelítés célja, hogy a klasszikus méretezési eljárások kibővítésével hozzájáruljon az ellenállóbb és adaptívabb úthálózatok tervezéséhez.

Az elmúlt időszakban a hazai hídépítési gyakorlatban a műtárgyakhoz kapcsolód utak aszfalt rétegeivel szinkronban vastagabb rétegeket alkalmazunk. Ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatban jellemző a vékonyabb aszfaltburkolat alkalmazása. A beton és aszfalt rétegekben lévő víztartalom a réteg gyors károsodását okozza és adott esetben a forgalombiztonságot is veszélyezteti. A tanulmány javasolja a meglévő problémakör alapos vizsgálatát és az úttervező és hídtervező mérnökök együttműködését a jó megoldás érdekében.

A nagyrészt emberi tényezők által is kiváltott globális éghajlatváltozás, egyebek mellett, a köz-úti közlekedést és annak infrastruktúráját befolyásolja. A szerző a klímaváltozás útburkolatokra hatást gyakorló legfontosabb elemeit áttekinti, kitérve a lehetséges válaszokra is. A hazai tapasztalatokat és esettanulmányokat külföldi eredményekkel együtt ismerteti.

A közúti infrastruktúra valamely ország gazdasági életének meghatározó jelentőségű elemét képezik. Azokon belül a hidak megfelelősége is kiemelt fontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. Újabban világszerte egyre nagyobb szerephez jutnak a fenntarthatóság (sustainability) szempontjai. Jelen cikk azt tűzi ki céljául, hogy – főleg egy készülő PhD-értekezés iroda-lomkutatási eredményeire is támaszkodva – a közúti hidakkal kapcsolatos Életciklus Fenntarthatósági Értékelés (Life Cycle Sustainabiility Assessment, LCSA) és az Épületinformációs Modellezés (Building Information Modeling, BIM) jelentőségét ezen a területen áttekinti. Bemutatják, hogy ezeken a területeken világszerte milyen fontosabb eredményeket értek el, illetve melyek a fő fejlesztési irányok, hol van még érdemleges kutatási hiány (research gap).

Jelentős forgalmú utakon, döntően autópályákon a kopórétegen megjelenő repedések az eddig alkalmazott méretezéstől eltérően nem a pályaszerkezet alján keletkeznek először, hanem közvetlenül a kopórétegben, mint felülről jövő TDC repedések. A hagyományos méretezési módszerekkel, a legnagyobb behajláson, a mértékadó megnyúláson alapulókkal a TDC repedések nem magyarázhatók, nem jelezhetők előre. A töréselmélet szerinti méretezéssel, ahol rugalmassági modulusok gradiense mellett figyelembe vesszük a pályaszerkezeti rétegek szilárdságát is az út-pályaszerkezet felső rétege is méretezhető a fáradásra, így a TDC repedések is előre jelezhetők.
A tanulmányban az út-pályaszerkezetben keletkező fő-nyírófeszültség és a vizsgált rétegben törést okozó nyírószilárdság szerinti méretezési módszert mutatok be, ahol bizonyítom a töréselmélet, a legnagyobb behajláson és a megengedett megnyúláson alapuló módszerek közötti kapcsolatot, átszámítási lehetőséget, de rámutatok a hagyományos méretezés jelentős korlátaira is.
A töréselmélettel számtalan eddig még nem ismert összefüggés tárható fel, ill. a már ismert, sejtett összefüggések erősíthetők meg, pontosíthatók.