Európai tendenciák és együttműködés az ITS rendszerek területén – hazai eredmények és kihívások

Pdf: Európai tendenciák és együttműködés az ITS rendszerek területén – hazai eredmények és kihívások

Az európai közlekedéspolitika céljai 2050-ig

A közös európai cél az, hogy létrejöjjön egy versenyképesebb és teljes mértékben integrált közlekedési hálózat, amely összeköti a különböző közlekedési módokat és mélyreható változásokat tesz lehetővé mind a személyközlekedés, mind pedig a teherszállítás területén.
2011. márciusban az EU Bizottság nagyratörő tervet vázolt fel az új európai „Fehér Könyv” a „Közlekedés 2050-ig” dokumentum elfogadásával [1].

A versenyképes közlekedési rendszerek kiépítése létfontosságú Európa számára, hogy talpon tudjon maradni a világ más részeivel szemben, gazdaságilag növekedni tudjon, munkahelyeket teremtsen és javítsa az állampolgárok mindennapi életének minőségét.

A dokumentummal egy átfogó stratégia született egy versenyképes európai közlekedési rendszer kiépítése érdekében, amely növeli a mobilitást, jelentős csökkenést tesz lehetővé a közlekedésből származó emisszió terén, segít elérni a halálos áldozatoktól csaknem teljesen mentes közúti közlekedést, továbbá felszámolja a jelentősebb akadályokat a kulcsfontosságú területeken.

Az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások alkalmazása hozzájárulhat a kitűzött célok eléréséhez, így a stratégiai dokumentum célul tűzi ki egy multimodális, kiváló minőségű információs szolgáltatásokat biztosító az egyéb utak és a városi úthálózat üzemeltetőivel együttműködő TEN-T alaphálózat létrehozását 2030-ig.

A közúti közlekedésbiztonság területén a 2001. évi „Fehér Könyv” célkitűzéseit [2] folytatva (mely szerint 2001. és 2011. között a halálos balesetet szenvedettek számát felére kell csökkenteni) 2020-ra a felére csökkenteni a halálos áldozatok számát, és célul tűzni ki a nullához való közelítést 2050-re („zero vision”).

A közúti közlekedés káros-anyag kibocsátása területén az a célkitűzés, hogy összességében 60%-kal csökkenjen a közlekedésből származó emisszió a század közepéig (ne legyenek hagyományos üzemanyaggal működő autók a városokban; 40%-ban alacsony szénhidrogén-tartalmú üzemanyagok használata a légiközlekedésben; a közepes távolságú, városok közötti személy- és teherforgalom 50%-ának átirányítása közútról vasútra és vízi közlekedésre).

Hazai közlekedéspolitika – Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Magyarország gazdaságában kiemelt szerepet játszik az ipari termelés és export, ezért a gazdasági növekedés egyik feltétele a közlekedési hálózat állapotának és a szolgáltatások színvonalának a javítása. A közlekedés az ország GDP-jének 6,2 %-át állítja elő és mintegy 260 ezer embernek ad munkát, közvetve pedig mind a 10 millió magyarországi lakos életkörülményeit befolyásolja. Az EU2020 iparpolitikai közleménye szerint az ipar versenyképessége nagymértékben a közlekedési infrastruktúra-szolgáltatások minőségén és hatékonyságán múlik [3].

Az EU Bizottság 2014-2020 közötti költségvetési periódusa/tervezési időszaka hazai közlekedési tartalmú operatív programjainak előkészítése megkezdődött.

A 2014-től rendelkezésre álló szabad források dinamikus felhasználásához a Kormány és az EU Bizottság által elfogadott operatív programokra van szükség; az EU Bizottság részéről történő elfogadás feltétele az operatív programok alapjául szolgáló, de az operatív kérdéskörökön túlmutató, átfogó ágazati stratégia / nemzeti közlekedési terv megléte.

A „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia” 2014. évben elkészült.

A fő cél a gazdasági szempontból hatékony, versenyképes, a társadalmi igényeknek megfelelő, korszerű, biztonságos és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés megteremtése. A stratégia kulcsterületei az alábbiak [4]:

• El kell érni, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági növekedést a hatékonyság folyamatos javításával szolgálja.
• Meg kell határozni a gazdasági növekedést közép- és hosszú távon legjobban szolgáló közlekedésfejlesztési területeket.
• Felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, biztosítani kell az esélyegyenlőséget és a kiegyenlített alapellátást.
• A közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és műszaki értelemben is fenntarthatóság orientált stratégia keretében kell megvalósítani, a közszolgáltatók eladósodását meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell őrizni.
• Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggőségét.
• Jelentősen csökkenteni szükséges a közlekedés baleseti áldozatainak számát.
• Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerű és költségkímélő informatikai eszközök alkalmazásával.
• Összekapcsolt, együttműködő utazási és szállítási láncokat kell létrehozni.

A célok elérésének eszközei között pedig a magas színvonalú, korszerű technológián alapuló kiszámítható, biztonságos és pontos szolgáltatásnyújtás; a meglévő közlekedési hálózatok, hálózati elemek biztonságos és hatékony kihasználása, minőségének megőrzése és fejlesztése; valamint a magas szintű szaktudás, a korszerű technológia alkalmazása szerepelnek.

A jövő intelligens közlekedési rendszereinek „víziója” – az intelligens közlekedés rendszerek / szolgáltatások stratégiája

Az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulhatnak az alapvető közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósításához.

A közúti közlekedési rendszer kívánatosnak elképzelt jövőbeli állapotát, a jövő harmonizált alkalmazásait az alábbi átfogó „ITS vízió” mutatja be az alábbiak szerint:

„A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé teszi az európai közúti személy- és áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentesség), hatékony (késések elkerülése) és tiszta (környezetbarát) utazást. A felhasználókat mindenhol és mindenkor segítik az összehangolt és akadálymentes ITS szolgáltatások az utazás valamennyi fázisában (utazás előtt, utazás közben).”

A fenti „ITS vízió” elemei a „jól informált utas” (utazási információs szolgáltatások) víziója, a „jól üzemeltetett úthálózat” (forgalmi menedzsment rendszerek) víziója, a „hatékony és biztonságos áruszállítás”, valamint a „kapcsolódó kiváló minőségű infokommunikációs infrastruktúra” víziója.

Az „ITS vízió” elérését szolgálja az ITS stratégia, melynek tartalmaznia kell azokat a prioritással rendelkező alkalmazási területeket, amelyek illeszkednek az európai tendenciákhoz és a hazai követelményekhez – figyelembe véve az úthálózat-fejlesztés koncepcióját, a forgalomfejlődés trendjét, a közlekedéspolitika alapvető célkitűzéseit, valamint az úthasználók (járművezetők és más közlekedők) igényeit.

Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazásának területén a hazai közúti közlekedésben – kapcsolódva az egyéb közlekedési al-ágazatokhoz, illetve közlekedési módokhoz – lehetőség van a „kitörésre”, ezt összefoglalóan egyértelműen támogatják a következők:

• a jelenlegi európai tendenciák, az új európai Közlekedéspolitika a „White Paper” [1]; az EU Bizottság 2009. évi „ITS Intézkedési Terve” [5] és 2010. évi „ITS Direktívája” [6] az ITS rendszerek gyorsabb – az általános közlekedéspolitikai célok megvalósítását segítő – elterjesztésére;
• az EU Bizottság 2014. évtől is rendelkezésre álló pénzügyi támogatásai az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén, elsősorban az EasyWay projekt lezárását követő „átmeneti”, a 2013-2015 évben művelendő új, regionális ITS témájú projektben való közreműködéssel; valamint a 2014-2020 évek közötti időszakban indított új ITS témájú projektekkel (már a magasabb támogatási lehetőségeket biztosító CEF projektek keretében);
• a kormányzati szándék mellett a magánszolgáltatók növekvő érdeklődése, valamint a hálózatüzemeltetők, illetve az úthasználók igényei az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások minél szélesebb körű alkalmazására.

A tervezett magyarországi „ITS stratégiának” is – az átfogó „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia” dokumentumhoz illeszkedő módon – ezt a kitörési lehetőséget kell tükröznie. Az átfogó „ITS stratégiának” kapcsolódási pontokkal kell rendelkeznie más közlekedési al-ágazatokkal is, emellett mind a műszaki, mind pedig a nem műszaki jellegű feladatokat is tartalmaznia kell.

Az ITS Direktívához kapcsolódó feladatok

Az 2010/40/EU direktíva jelentősége

Az Európai Parlament és Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről” (vagyis „ITS Direktíva”) legfontosabb célkitűzése az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások koordinált fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítása a közúti közlekedés területén (valamint a közúti közlekedésnek egyéb közlekedési módokkal való kapcsolódásában) [6].

Ez az irányelv keretet hoz létre az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) uniós, különösen a tagállami határokon átnyúló, összehangolt és egységes kiépítésének és használatának támogatására, és meghatározza az e célból szükséges általános feltételeket.

Az irányelvet a közúti közlekedés területén valamennyi ITS-alkalmazásra és szolgáltatásra, valamint azoknak a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira kell alkalmazni, a nemzetbiztonsági kérdések vagy a védelmi érdekek szempontjából szükséges megfontolások sérelme nélkül.

Az ITS Direktíva 2. és 3. cikkelyében meghatározta az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásához kapcsolódó kiemelt területeket és intézkedéseket. A Direktíva rendelkezik a kiemelt területekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó előírások, valamint adott esetben a szükséges szabványok kidolgozásáról is.

A kiemelt területek alkalmazási területének részletezése a 2010/40/EU irányelv 1. számú mellékletében található. Az 2010/40/EU irányelv 2. cikkely szerinti négy kiemelt területe, és az irányelv 3. cikkely szerinti hat kiemelt intézkedése az alábbiakban foglalhatók össze [6] [7]:

I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása:a

a) Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások;

b) Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások;

c) A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos „általános közlekedési információk” biztosítása;

II. A forgalmi és teherszállítási forgalmi menedzsmenthez kapcsolódó ITS szolgáltatások folyamatossága.

III.    A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások:

d) A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás;

e) A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás;

f) A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása;

IV. A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával.

Az ITS Direktíva kiemelt intézkedéseire vonatkozó előírások rendeletek

A következő években az intelligens közlekedési rendszereknek / szolgáltatásoknak az „ITS Direktíva” ad keretet. Kiemelt jelentőségű az ún. előírások / rendeletek megjelenése, amelyek alkalmazása kötelező lesz minden tagállam számára, amennyiben az adott kiemelt területnek számító ITS rendszert / szolgáltatást valósít meg.

Az ITS Direktíva legfontosabb rendelkezései az előírásokra / rendeletekre a következő:

A (4) cikkely szerint a rendelet: követelményeket, eljárásokat és egyéb vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezéseket meghatározó, kötelező erejű intézkedés.

A 6 (1) cikkely felszólítja a Bizottságot, hogy az ITS rendszerek és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokat/ specifikációkat fogadjon el a kiemelt intézkedések vonatkozásában.

A 6 (4) cikkely szerint adott esetben és az előírás hatályától függően a rendeletnek tartalmaznia kell legalább egyet a következő rendelkezéstípusok közül:

a) funkcionális rendelkezések, amelyek leírják a különböző érdekeltek szerepét és a közöttük folyó információáramlást;

b) technikai rendelkezések, amelyek előírják a funkcionális rendelkezések végrehajtásához szükséges technikai eszközöket;

c) szervezési rendelkezések, amelyek meghatározzák a különböző érdekeltek eljárási kötelezettségeit;

d) a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések, amelyek tartalmazzák a szolgáltatások különböző szintjeinek és tartalmának a leírását az ITS alkalmazások és szolgáltatások vonatkozásában.

Az előírások elfogadását megelőzően az EU Bizottság egy költség-haszon elemzést is magában foglaló hatásvizsgálatot végez.

A 7 (1) cikkely felhatalmazása értelmében az EU Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeleteket fogad el az előírások /specifikációk tekintetében.

Az eddig elkészült, és megjelent felhatalmazáson alapuló rendeletek az alábbiak:

A Bizottság 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( d) kiemelt intézkedés):

A Bizottság 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. november 26.) „A 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről” címmel 2013. április 3.-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (III. kiemelt terület; d.) kiemelt intézkedése)[8]. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lépett hatályba, azaz 2013. április 23-án. Ez a rendelet a hatálybalépése időpontját követően (azaz 2013. április 23-tól) kiépített infrastruktúrákra alkalmazandó. A hatálybalépése időpontjában már meglévő infrastruktúrára 2014. április 23-tól alkalmazandó.

A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( e) kiemelt intézkedés)

A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről 2013. szeptember 18-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (III. kiemelt terület; e.) kiemelt intézkedése) [9]. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon, azaz 2013. október 8-án lépett hatályba. Ezt a rendeletet a következő időpontoktól kell alkalmazni: 2015. október 1-jétől az e rendelet hatálybalépése előtt kiépített szolgáltatások nyújtása tekintetében, 2013. október 1-jétől az e rendelet hatálybalépése után kiépítésre kerülő szolgáltatások nyújtása tekintetében.

A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( c) kiemelt intézkedés)

A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről 2013. szeptember 18-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (I. kiemelt terület; c.) kiemelt intézkedése) [10]. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon, azaz 2013. október 8-án lépett hatályba. Ezt a rendeletet 2013. október 1-jétől kell alkalmazni. A hatálybalépés időpontjában már meglévő információs szolgáltatásokra azonban 2015. október 1-jétől alkalmazandó.

A Bizottság 962/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( b) kiemelt intézkedés)

A Bizottság 962/2015/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről 2015. június 23.-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (I. kiemelt terület; b.) kiemelt intézkedés) [11]. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon, azaz 2015. július 13-án lépett hatályba. Ezt a rendeletet 2017. július 13-tól kell alkalmazni.

Az „ITS Direktívában” foglalt kötelezettségek teljesítése

Az EU Bizottság 2010/40/EU „ITS Direktíva” által előírt jelentési kötelezettség értelmében Magyarország 2012. augusztus 27-én „Nemzeti ITS jelentésben” számolt be az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS intézkedésekről. A jelentés szerint az alábbi projektek tervezettek:
I. prioritási terület: A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális kihasználása – utazási információs szolgáltatások (TIS):

• Közlekedési adattárház létrehozása adat-portállal az utazási / közlekedési információs szolgáltatások felépítéséhez.
• Utazási időket meghatározó/kijelző rendszerek telepítése – M0 és fővárosi bevezető szakaszok (korábbi fejlesztések folytatása, különböző adatforrásokat felhasználó és üzemetetők együttműködésén alapuló rendszer fejlesztése Budapest térségében).

II. prioritási terület: A forgalmi és teherszállítási menedzsmenthez kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága – forgalmi menedzsment szolgáltatások (TMS):

• Átfogó forgalmi menedzsment megvalósítása / forgalmi menedzsment tervek elkészítése a teljes autópálya-hálózatra vonatkozóan (beleértve a határon átnyúló forgalmi menedzsment megoldásokkal, kapcsolódással a városi forgalmi menedzsmenthez) az autópályák hatékony, biztonságos üzemeltetése érdekében.
• A közhasznú közlekedés nyílt, egységesített adatbázisának létrehozása (városi területek, közösségi hálózat főbb útvonalai mentén) magas színvonalú utas-tájékoztató szolgáltatások létrehozása érdekében.

III. prioritási terület: A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások:
d) jelű kiemelt intézkedés: A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás:

• eCall egységes európai vészhívó rendszer hazai ütemezett megvalósítása.

e) jelű kiemelt intézkedés: A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás:>

• Az M1 autópálya parkolás-irányítási rendszer teljes kiépítése, pilot foglalási rendszerek létrehozása.

A következő években az ITS Direktíva kiemelt intézkedési területeire vonatkozóan megjelent felhatalmazáson alapuló rendeleteknek megfelelő rendszerek / szolgáltatások kiépítése lesz a legfontosabb feladat.

Európai együttműködés az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások alkalmazása és fejlesztése területén

A 2004. évtől Magyarország – mint EU tagállam – számára európai társfinanszírozásnak komoly jelentősége volt. A röviden bemutatásra kerülő CONNECT, az EasyWay és a CROCODILE projektek keretében elkészült hazai fejlesztések egyedülállóak, hiszen korábban sohasem került sor átfogó, széleskörű, egy átfogó stratégiához illeszkedő fejlesztésekre (azelőtt eddig csupán „szigetszerű” megoldások születtek, különböző időszakokban megvalósított, egymással nem kompatibilis fejlesztések keretében). A projektben való közreműködéssel olyan – az út-/autópálya-hálózaton valóban szükséges – hazai fejlesztések voltak megvalósíthatók, amelyek európai kontextusban interoperábilis szolgáltatások megvalósítását tették lehetővé, biztosítva ezáltal az úthálózat magasabb szolgáltatási szintjének elérését [7].

Lényeges szempont volt, hogy az európai együttműködés lehetővé tette a magyar szakemberek számára a sikeres európai gyakorlatok/megvalósítások megismerését.

Regionális együttműködés – CONNECT projekt

Az Európai Unió fontos célkitűzései között szerepelt a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) egységesítése, az azonos műszaki és szolgáltatási színvonal, valamint a megfelelő kapacitások biztosítása.
2005. és 2009. között az euró-regionális CONNECT projekt (Coordination and stimulation of innovative ITS activities in Central and Eastern European Countries) adott keretet a hazai ITS fejlesztéseknek. A projekt résztvevői a közép-kelet-európai régió új EU-tagállamai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Magyarország), továbbá Ausztria, Németország és Olaszország, illetve ezen országok útügyi hatóságai, autópálya-üzemeltetői, rendszerszolgáltatói voltak. Tanulmányok, megvalósítási tanulmányok kerültek kidolgozásra, pilot-projektek és tényleges megvalósítások készültek el a CONNECT projekt keretében [7] [12] [13].

Kiemelt jelentőségű munkák – megvalósult projektek:

• forgalmi monitoring kiépítése az autópálya-hálózat kritikus szakaszain;
• forgalomszabályozó- és információs rendszer kiépítése az autópálya-hálózaton;
• forgalomirányító központ migrációja /fejlesztése;
• az autópálya forgalomirányító központ és a fővárosi forgalomirányító központ együttműködésének fejlesztése (DATEX alapú adatcsere felépítése);
• a közlekedési/utazási információs rendszerek kiépítése, RDS-TMC felépítése, multimodális információs rendszerek kiépítése;
• együttműködés megkezdése osztrák és szlovák partnerekkel a határon átnyúló forgalmi menedzsment területén;
• horizontális tevékenységként elkészült egy átfogó ITS-stratégia a közúti közlekedés területén, és megkezdődött a hazai ITS „rendszer-felépítési terv” kialakítása.

Európai együttműködés kiszélesítése – EasyWay projektek

Mivel az intelligens közlekedési rendszerek témaköre az EU Bizottság kiemelt prioritása volt az euró-regionális projektek lezárása után is, a 2007-2012 évek között az EasyWay projektekben (I. fázis 2007. és 2009. között, II fázis: 2009. és 2012. között) 27 európai ország működött együtt hozzáadott értéket képviselő ITS szolgáltatások megvalósításán az európai TERN hálózaton [7] [12] [13].

Az EasyWay projekt két fázisában a hazai projektpartnerek folytatták az euró-regionális CONNECT projekt keretében megkezdett munkát, a projekt egyes fázisaiban az alábbi munkák készültek el:

Megvalósult kiemelkedő jelentőségű munkák az EasyWay I. fázisában:

• elkészült a jövőbeli szolgáltatások alapját képező „adat-portál” pilot-projektje;
• létrejött a fővárosi multi-modális információs rendszer alapja;
• folytatódott az autópálya-hálózat forgalomszabályozó- és információs rendszereinek kiépítése (prioritás M0 körgyűrű);
• tovább épült a fővárosi- és az autópálya forgalomirányító központok együttműködése;
• a határon átnyúló forgalmi menedzsment folytatása (M1 utópálya vonatkozásában);
• a tehergépjárművezetők parkolási információs rendszerének megvalósítása.

Megvalósult kiemelkedő jelentőségű munkák az EasyWay II. fázisában:

• forgalomszabályozó- és információs rendszerek további kiépítése az autópálya-hálózat kritikus szakaszain, budapesti bevezető szakaszain (mérőhálózat kiterjesztésével, forgalomszabályozó- és információs rendszerek további kiépítésével);
• a fővárosi- és az autópálya forgalomirányító központok közötti együttműködés folytatása;
• utazási információs rendszerek további kiépítése;
• a teherszállítási információs szolgáltatások kiépítésének folytatása, veszélyes / túlsúlyos / túlméretes áruk menedzsmentje;
• közúti adatok „adatportáljának ” továbbfejlesztése;
• új partner csatlakozásával (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) átfogó, egységes közúti adatnyilvántartás (KIRA) alapjainak kiépítése.

Európai korridorprojektek – CROCODILE

Kiemelt fontosságú volt a megkezdett közös európai munka folytatása, így a hazai ITS fejlesztéseinek 2015. év végéig a tervezett CROCODILE projekt adott keretet. Az EU Bizottság 2013. december 11-én jelentette meg nyílt felhívását, melyben az egyik kiemelt szakmai terület az ITS rendszerek / szolgáltatások területe volt. A CONNECT régió tagállamai „CROCODILE – Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information Levels” névvel készítettek elő egy ITS témájú projektet.

A projekt keretében Ausztriából, Bulgáriából, Csehországból, Görögországból, Horvátországból, Lengyelországból, Magyarországról, Németországból, Olaszországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából dolgoznak együtt a partnerek a közös célok megvalósításán, a határon átnyúló forgalom javítása érdekében. A hazai kedvezményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a projektek megvalósítói a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Budapest Közút Zrt.

CROCODILE projekt ITS tevékenységeinek középpontjában az ITS Direktívának megfelelően európai dimenziójú, interoperábilis, a végfelhasználóknak/ közlekedőknek nyújtott szolgáltatások állnak – mint a közúti forgalombiztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk (c) jelű kiemelt intézkedés); valamint a tehergépjárművek számára rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk (e) jelű kiemelt intézkedés).

Az egyes kiemelt területeken az egyes projektek az alábbiak voltak:

Határon átnyúló koordinációs tevékenységek, együttműködési megállapodások:

• az elkészült forgalmi menedzsment tervek felülvizsgálata, új tervek előkészítése a szomszédos országokkal közösen.

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás az ITS Direktíva c) és e) kiemelt területeire vonatkozóan:

• a meglévő forgalmi adatgyűjtő és adatfeldolgozó infrastruktúra továbbfejlesztése.
• adatgyűjtő- és monitoring hálózat fejlesztése közlekedésbiztonsággal kapcsolatos forgalmi információk továbbításához TEN-T korridorok által érintett fővárosi útszakaszokon.

Adatokhoz való hozzáférés:

• nemzeti DATEX II „csomópont” létrehozása;
• forgalomterelések dinamikus adatbázisa valós idejű adatbázis létrehozása;
• nyílt, szabványos adatkommunikáció feltételeinek megteremtése és adatok hozzáférhetőségének biztosítása;

Információs szolgáltatások biztosítása:

• közlekedési információs szolgáltatások biztosítása a meglévő információs csatornák (pl. mobil oldal, -applikáció) fejlesztésével;
• M1 parkolás-irányítási rendszer bővítése;
• internet alapú közlekedési információs szolgáltatás megvalósítása.

Aktuális feladatok az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások hazai megvalósítása területén

A CROCODILE projektben részt vevő tagállamok – a projekt eredményességét és sikerességét látva – a projekt folytatása mellett döntöttek, így 2015. tavaszán CROCODILE 2 néven projekt-javaslatot nyújtottak be a Bizottsághoz, melyet a Bizottság elfogadott.

A CROCODILE 2 korridor együttműködést biztosít a minisztériumok, az útügyi adminisztrációk és a közlekedési információs szolgáltatásokat biztosító rendszer-szolgáltatók között, a CROCODILE projekt logikus folytatásaként. A projektpartnerek Ausztriából, Ciprusról, Csehországból, Németországból, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Romániából, Szlovéniából dolgoznak majd együtt a határon átnyúló forgalom/ közlekedés javítása érdekében – harmonizált és összehangolt ITS alkalmazások ezen országok főúthálózatán történő megvalósításával. A projektben Magyarország Bulgáriával, Szlovákiával és Horvátországgal együtt megfigyelőként vesz részt. A CROCODILE 2 projektben kiemelt téma a Nemzeti Hozzáférési Pontok (National Access Point) létrehozása.

A jövőben a TEN-T forrásokon kívül más európai költség-forrás feltárása szükséges, így a következő évek feladata lesz a rendelkezésre álló EU források (TEN-T és egyéb források) optimalizált felhasználása az „ITS Intézkedési Terv” [5] és az „ITS Direktíva” [6] hazai megvalósításához, figyelembe véve a „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia” [4] közlekedéspolitikai célkitűzéseit.

Új finanszírozási lehetőség a CEF (Connecting Europe Facility), melynek első pályázati felhívása 2014. második felében megjelent, a második felhívása pedig 2015. november 5-én jelent meg (a projekt-javaslatok benyújtási határideje 2016. február 16.). Ebben az utóbbi felhívásban lehetőség van arra, hogy az ún. kohéziós országok (Magyarország is ide tartozik) magasabb támogatás mellett valósítsák meg az ITS rendszerek / szolgáltatások területén szükséges projektjeiket.

A CEF közlekedési kohéziós felhívása az ITS projektek megvalósításához 85%-os társfinanszírozást ígér, nagyon fontos lenne élni ezzel az egyedülálló lehetőséggel – folytatva az ITS rendszerek/szolgáltatások megvalósítása terén megkezdett és már végrehajtott munkát.

Felhasznált irodalmak:

[1] Európai Bizottság: Fehér Könyv – Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, Brüsszel, COM(2011) 144 végleges, 2011. március 28.

[2] Európai Bizottság: White paper: European transport policy for 2010: time to decide, COM(2001) 370 final, Brüsszel, 2001. szeptember 12.

[3] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), Budapest, 2013 szeptember. (tervezet)

[4] Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ: Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia, Budapest, 2014. augusztus

[5] Európai Bizottság: A Bizottság Közleménye: Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére Brüsszel, COM(2008) 886 végleges, 2008. december 16.

[6] Európai Parlament és a Tanács: Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről”, Brüsszel, 2010. július 7.

[7] Dr. Lindenbach Ágnes: Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Magyarországon az európai tendenciák tükrében – alkalmazások és feladatok. Európai tükör, Budapest, 16. évfolyam 5. szám, 2011. május, 59-66. p.

[8] Európai Bizottság: Bizottság 305/2013 számú EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012.11.26.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről, Brüsszel, 2012. november 26.

[9] Európai Bizottság: Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről, Brüsszel, 2013. május 15.

[10] Európai Bizottság: A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről, Brüsszel, 2013. május 15.

[11] Európai Bizottság: A Bizottság (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről, Brüsszel, 2014. december 18.

[12] Dr. Lindenbach Ágnes: „Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez I. rész: Az intelligens közlekedési rendszerek aktuális tendenciái, kiemelt jelentőségű stratégia dokumentumok, prioritással rendelő alkalmazási területek”, Közúti és Mélyépítési Szemle, Budapest, 58. évfolyam, 9. szám, 2008. szeptember, 1-8. p.

[13] Dr. Lindenbach Ágnes: „Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez II. rész: Az intelligens közlekedési rendszerek további prioritással rendelő alkalmazási területei”, Közúti és Mélyépítési Szemle, Budapest, 58. évfolyam, 10. szám, 2008. október, 18-29. p.