A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
14. szám
8. évfolyam
2020 december
14
Bejegyzés

MTA KJTB összefoglaló: Közlekedésbiztonság aktuális kérdései

A 2021. május 12. szerdai tudományos ülést Dr. Török Ádám elnök nyitotta meg és a virus veszély miatt ZOOM rendszerben került megtartásra. Bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket és kiemelte a közlekedésbiztonság fontosságát, kiemelte, hogy a Közlekedés- és Járműtudományi Bizottság idén ismét csatlakozott a Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozathoz. Sajnálatos módon, tragikus hírtelenséggel távozott a KJTB tagjai közül Prof. Dr. habil Holló Péter, az ülés első része róla emlékezett meg. Dr. Munkácsy András ismertette életútját, ifj. Gáspár László professzor úr pedig pályatársként méltatta a Holló Péterrel együtt dolgozott majd 50 évet, 1971 januárjától.

Koren Csaba professzor úr előadásában ismertette, Magyarország közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását az elmúlt 30 évben, ezen belül az utóbbi 10 évre fókuszálva. Összehasonlította a hazai közlekedésbiztonság helyzetét az EU többi tagországának helyzetével. Összefüggéseket mutatott be a GDP, a gépjárműellátottság, a HDI (Human Development Index) és a baleseti helyzet között. Példákat mutatott be külföldi és hazai átfogó közlekedésbiztonsági programokról (Vison Zero, Sustainable Safety). Előadásában kitért a biztonságot befolyásoló három tényező: az ember, a jármű és az infrastruktúra szerepére, a hatások számszerűsítésének problémáira. Összehasonlította a különböző útkategóriák biztonsági mutatóit, kitér a gyorsforgalmi utak és a településeket elkerülő utak hatásaira. Ismertette a kockázatkompenzáció elméletét, ennek hatását az útkorszerűsítések biztonságára. Ismertette a sebességgel kapcsolatos társadalmi elvárások és a biztonság összefüggését, az „Önmagukat magyarázó utak” koncepcióját, és ennek alkalmazási nehézségeit.

Bíró József főosztályvezető úr előadásában kitért arra, hogy 2015 óta rendezik meg Magyarországon a Közlekedés Kultúra Napja programot, melyet ő kezdeményezett, és azóta is aktív szervezője. A Közlekedési Kultúra Napja, amely az elmúlt években a közlekedési szakma egyik legsokszínűbb, legnagyobb összefogásává vált. A nap szakmai megalapozása érdekében holisztikus módon igyekezte definiálni a közlekedési kultúra, és ahhoz illeszkedően a közlekedési kultúra napja fogalmait. A Közlekedési Kultúra Napja kifogyhatatlan tárháza a partnerségnek, a kreativitásnak, az értékes üzenetek közlekedőkhöz történő eljuttatásának.

Dr. Borsos Attila habilitált egyetemi docens előadásában kiemelte a közúti biztonság mérésének, értékelésének alapvetően két fő irányzata ismert. Az egyik a közúti balesetek részletes elemzése, a másik a konfliktus alapú vizsgálatok. Előbbi reaktív megközelítés, historikus baleseti adatok elemzésén alapszik. Utóbbi proaktív módszer, mely a közlekedésben részt vevő szereplők interakcióinak elemzésével, a balesetek megtörténte előtt képes felfedni a lehetséges biztonsági problémákat. A konfliktus alapú vizsgálatok a közúti biztonságban élen járó országokban (pl. Svédország, Hollandia) már korábban is használatosak voltak, de napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ennek oka kettős. Egyrészt ezekben az országokban a balesetek száma és kimenetelének súlyossága folyamatos csökkenést mutat, melynek eredményeként a közúti baleseteken alapuló statisztikai modellek pontossága a csökkenő elemszám miatt megkérdőjelezhető. Másfelől jellemző az adatok baleseti adatbázisban történő hiányos megjelenése (főként a sérülékeny úthasználók esetében), így ezek az adatok csak korlátozottan használhatóak.

A helyettesítő baleseti mutatók felhasználásával elemezhetőek a konfliktusok, azok súlyossága. Az utóbbi években több kutató is az extrém érték elméletet alkalmazta, mint elemzési módszert. Ennek az alapgondolata, hogy historikus adatokból becsüljük szélsőséges, meg nem történt események előfordulási valószínűségét. Tipikus példa, hogy vízállási adatokból számoljuk extrém vízállások valószínűségét, mely alapján tervezhetőek az árvízvédelmi létesítmények. A konfliktus elemzésben ezen extrém esemény a közúti baleset bekövetkezése. A baleset bekövetkezési valószínűségének számításával lehetséges a biztonság megítélése, akár különféle helyszínek összehasonlítása, rangsorolása is.

Dr. Török Árpád előadásában kiemelte a kiberfizikai rendszerek megjelenésével új kihívások merülnek fel a biztonság és a védelem területén. A magasan automatizált közlekedési rendszereket jellemző összetett folyamatok esetében a védelmi, kiberbvédelmi problémák gyakran a biztonság, illetve a közlekedésbiztonság szempontjából is kritikus kérdésekhez vezetnek, és fordítva. A jövő közlekedési rendszereinek tervezése során mind a biztonsági, mind a védelmi tényezők kölcsönhatásait célszerű figyelembe vennünk, melyre elsősorban az integrált megközelítések alkalmazása teremt lehetőséget. A közúti infrastruktúra biztonságával kapcsolatos szempontok vizsgálata már a tervezési/fejlesztési folyamatok korai szakaszában megjelenik. A magas baleseti kockázattal jellemezhető szakaszok meghatározását a szegmentálás folyamata előzi meg, melynek során a vizsgált úthálózati elemet szakaszokra bontjuk. A teljes folyamat hatékonysága jelentős mértékben függ a kialakított szakaszok homogenitásától. Ezzel összhangban a magas baleseti kockázattal jellemezhető szakaszok megahatározásra szolgáló eljárás és a szegmentálási módszer megfelelő kombinációja jelentősen hozzájárul az elsőfajú és másodfajú hibák valószínűségének csökkentéséhez. Ezzel összhangban a különböző konzisztencia tesztek segítségével megvizsgáltunk három veszélyes szakaszok meghatározását célzó módszert és négy különböző szegmentálási eljárást. Fentiek tükrében elmondható, hogy a balesetsűrűsödési helyek meghatározására irányuló folyamat konzisztenciája jelentős mértékben függ az alkalmazott szegmentálási módszertől függően.

A vitát lezárva Dr. Török Ádám elnök, megköszönte az előadóknak a magas színvonalú, érdekes előadásokat, valamint a hozzászólók aktivitását.

Budapest, 2021. május 12.


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük