A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
18. szám
11. évfolyam
2023. december
18
Bejegyzés

Beszámoló a 2013. évi Hidász Napokról

Szerző

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) szervezésében 2013. szeptember 25-26-án Visegrádon volt a hidászmérnökök éves, országos konferenciája. A találkozónak a Thermal Hotel Visegrád adott helyszínt. A tanácskozásra 245 résztvevő regisztrált, és a két napon 27 előadás hangzott el.

A konferencia házigazdája és a megnyitó levezető elnöke Sitku László volt. A konferenciát a szakminisztérium nevében Holnapy László főosztályvezető-helyettes nyitotta meg, köszöntőjében kiemelve családi kötődését a hidak világához.

Az első előadást Sitku László, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Hídosztályának vezetője tartotta. Beszédében a hídállományra vonatkozó statisztikai adatok mellett ismertette a négy éve útjára indított és évről-évre több felhasználót vonzó internetes adatbázis, a www.hidadatok.hu adatforgalmát.

A Magyar Közút Nzrt. képviseletében Hesz Gábor Hídosztály vezető kendőzetlenül beszélt az egyes finanszírozási források hidász lehetőségeiről, illetve azok esetlegességeiről. Kiemelte, hogy a legtöbb hídfelújítás esetében a beavatkozás az érintett út felújításától függ, semmint a híd állapotától. Egyedüli kivétel ez alól a KÖZOP keretében induló hídcsomag, amelynek közbeszerzési ajánlattétele pont frissen jelent meg 8 híd kivitelezésére és 50 híd tervezésére. A Magyar Közút hidászai összeállították – mintegy segélykiáltásként – azon kritikus állapotú hidak jegyzékét, amelyek karbantartás keretén belül már nem kezelhetőek, s jellemzően az egyes programokba sem illeszthetőek. A Magyar Közút a Maúttal és a Magyar Mérnöki Kamarával közös id. dr. Gáspár László technológiai képzésében ötödik szakmai modulként 2013 tavaszán indult az önálló hidász modul. Az ötnapos továbbképzés válogatott témákból 13 előadást tartalmaz. A tananyagot a résztvevők egy 500 oldalas jegyzet formájában is megkapják.

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hidász feladatairól Csikós Csaba tartott összefoglalót. Előadásában többször visszatért a tönkrement dilatációk javításának feladatai. Forgalombiztonsági beruházás részeként folytatják a régebbi autópálya szakaszokon még hiányzó pillérvédő szegélyek építését és nagyobb visszatartási fokozatú korlátok építését. 2013. november 1-jével az autópályák hídüzemeltetési feladatai is beolvadnak a Magyar Közútba.

1

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásainak hidász vonatkozásairól Kardos Gábor igazgató beszélt. Kivitelezés alatt álló legnagyobb munka az M4 Abony – Fegyvernek közötti szakasza, ezen belül 2×84 m támaszközű acél szekrénytartós Zagyva-híddal, 40 + 7×48 + 40 m támaszközű öszvér szerkezetű Tisza-ártéri-híddal és a 96 + 120 + 148 + 120 + 96 + 96 + 80 m támaszközű acél szekrénytartós Tisza-híddal. Az M0 új Deák Ferenc Duna-hídjának (hárosi) átadása után előkészítés alatt van a régi pálya teljes felújítása, a háromnyílású mederhíd felszerkezetének cseréjével. Kivitelezésre vár a 86 sz. főút Zalalövő elkerülőjére tervezett 601 m hosszú acél szekrénytartós Zala-hídja és 161 m hosszú azonos szerkezetű Zalapatakai-patak-híd. Különleges egyedi szerkezet lesz Hatvan városában a vasút fölé tervezett ívvel merevített acélszerkezetű műtárgy a 3 sz. főúton. Az új komáromi Duna-hídról külön előadás is volt. Nagy híd építését tervezik Győr keleti elkerülőjén a Mosoni-Duna fölött is, az új vásárosnaményi Tisza-hídhoz igen hasonló felszerkezettel.

Tóth Tibor a nemzetközi hidász sajtóból állított össze statisztikát, bemutatva néhány érdekességet Szlovákiától Amerikán át Kínáig.

Dr. Peter Paulik meghívott előadó, a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója északi szomszédunk változatos, 23 000 darabos hídállományát mutatta be képekben. Időrendben bemutatott hidak közül érdemes kiemelni az 1891-ben épült, 16,4 m szabad nyílású Monier-rendszerű vasbeton boltozatot. Két világháború közötti vasbeton hídépítés szép példája a pöstyéni Ország híd, a telgárti vasúti völgyhíd, vagy az 55 m nyílású uľankai vasúti vasbeton ívhíd. Történelmi érdekesség az 1943-ban, az I. bécsi döntés után magyarok által épített 52 m nyílású vasbeton ívhíd Baráttelkénél: a híd elkészült, de a vasútvonal azóta sem. Az előadásban számos további hidat megismerhettünk napjainkig, illetve a kivitelezés előtt álló pozsonyi új Öreg hidat is (lásd kis képen). Dr. Peter Paulik szlovák nyelvű, 250 hidat bemutató gazdagon illusztrált könyve 2012-ben jelent meg.

2

Dr. Peter Paulik szlovák nyelvű, 250 hidat bemutató gazdagon illusztrált könyve 2012-ben jelent meg.

Az új komáromi Duna-híd terveit a tervező konzorcium részéről Nagy László és Mátyássy László ismertette. A 600 m hosszú, egypilonos, ferdekábeles közúti híd főnyílása 252 m lesz.
3
Halmos Balázs a Linz – Prága közötti összekötés részeként épülő S10 autóút Feldaist völgyhídjának építéséről tudósított. A 145 m szabad nyílású vasbeton felsőpályás ívhíd teljes hossza 250 m. Az építéstechnológia leglátványosabb eleme az ívtartó betonozásához épített Cruciani állvány, melyet közel függőleges állapotban szereltek össze két részletben, majd a fél íveket egymásnak eresztették.

Takács László az esztergomi vasútvonal középső szakaszának felújításában szereplő műtárgyépítési és felújítási feladatokról tartott összefoglalót.

Dr. Jakab Gábor a hazai híd monitoring rendszerek címmel tartott előadásban a szolnoki Tiszavirág hídra telepített és kiválóan működő rendszer mellett bemutatta az új Deák Ferenc Duna-híd (Háros, jobb pálya) monitoring rendszerét, ahol egyéb adatok mellett minden sarumozgást is permanens mérnek.

Pál Gábor a kisari Tisza-híd átépítésének terveit mutatta be. Vízügyi beruházásként, árvízvédelmet szolgáló beavatkozás célja a tivadari szűkület nagyvízi keresztmetszetének növelése. Részletes tanulmányterv és számos változat után az engedélyes tervként kidolgozott új híd három kéttámaszú, alsópályás acél ívhíd sorozata, egyenként 112 m támaszközzel.

4

Szerdai nap záró előadásaként dr. Domanovszky Sándor tartott fényképes előadást a Tisza-hidak történetéről. A legmagyarabb folyó acélhídjainak tükrében élvezetes időutazást kaptunk az 1858-ban átadott szegedi kétvágányú vasúti hídtól a 2013-ban átadott vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídig.

Szerda este volt a hagyományos hidász díjátadó. 1994-ben alapított Év hidásza kitüntetést kapott Czap Attila, a Magyar Közút Nzrt. Vas megyei hidász mérnöke. Az év hídtervezője, Feketeházy János-díjat kapott Pál Gábor a Speciálterv Kft. ügyvezetője, az év hídkivitelezője Massányi Károly-díjat kapott Bárdos Gyula a Bitujoint Kft. ügyvezetője és az év hídkezelője Apáthy Árpád-díjban részesült Beloberk László az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hídosztály vezetője.

5

Holnapy László átadja a díjakat Pál Gábor (balra), Bárdos Gyula (középen) és Beloberk László (jobbra) részére

A csütörtöki nap első előadója Haraszti László volt, aki az Icopal termékekről tartott előadást, többek között a nagytekercses (45 m) Icopal bitumenes hídszigetelő lemezről.

Dr. Dalmy Dénes a talajtámfalak előnyeiről és a hazai károsodások okairól beszélt. Tóth Gergő ehhez kapcsolódóan az első hazai, igazi talajtámfal hídfővel megépített – igaz ideiglenes – hídszerkezetet ismertette, amely Pilisvörösváron épült 2012-ben. Hajós Bence a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hídgazdálkodás tíz esztendejéből válogatott érdekességeket, kiemelve a hídfelújítások részben kétséges eredményeit.

Az elmúlt időszak hídépítéseit bemutató blokkban Bogó Viktor a marcaltői Rába-híd átépítéséről, Maller László a szombathelyi Csaba utcai vasút fölötti híd kivitelezéséről, Sereg Tamás a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd cseréjéről, Horváth Zoltán a Deák Ferenc (Hárosi) Duna-híd felszerkezetének szereléséről, Kozári György pedig a Közgép Zrt. vasúti hídépítéseiről és -felújításairól számolt be.

6

Szabó László a Közlekedési Múzeum Út- és hídgyűjteményének eredményeiről számolt be, megemlékezve az elbontott közúti állandó kiállításról és egyéb gyűjteményi anomáliákról. Dr. Tóth Ernő hét neves hidász előd életútját villantotta fel, felhívva a figyelmet az önéletrajzi kutatások és publikálások fontosságára. Kolozsi Gyula az útügyi előírások rendszeréről és tervezett felújításáról beszélt, a konferencia záró előadásában pedig Telekiné Királyföldi Antonia a hídfelújítások és hídépítések engedélyezési kérdéseiről tartott előadást.

Hidász Napok 2013 előadói

előadók tablója2013_javb

Első sorban: Holnapy László, Sitku László, Hesz Gábor, Csikós Csaba, Kardos Gábor, Tóth Tibor, dr. Peter Paulik;

Második sorban: Nagy László, Mátyássy László, Haffner Péter, Halmos Balázs, Takács László, dr. Jakab Gábor, Pál Gábor;

Harmadik sorban: dr. Domanovszky Sándor, Haraszti László, dr. Dalmy Dénes, Tóth Gergő, Hajós Bence, Bogó Viktor, Maller László;

Negyedik sorban: Sereg Tamás, Horváth Zoltán, Kozári György, Szabó László, dr. Tóth Ernő, Kolozsi Gyula és Telekiné Királyföldi Antónia


Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük