Az ESRA a világ minden táján megtalálható közlekedésbiztonsági és közszolgálati intézmények, kutatóközpontok és magán támogatók közös kezdeményezése. Célja: közlekedésbiztonsági teljesítményre vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtése és elemzése. Az ESRA projekt kezdeményezője és koordinátora a belga Vias Institute (Brüsszel), együttműködve 11 irányító partnerrel, köztük olyan nagynevű kutatóintézetekkel, mint a BASt, BfU, KfV, SWOV, stb.
Az ESRA „lelke” a közösen kifejlesztett és szakemberek által nemzeti nyelvre fordított kérdőív, melynek témái az önbevalláson alapuló magatartás, az attitűdök és vélemények a veszélyes közlekedési magatartásról, a rendőri ellenőrzésre vonatkozó tapasztalatok, továbbá a közlekedéspolitikai intézkedések támogatása. A kérdőív különféle közlekedésbiztonsági problémákat vizsgál, mint például gépjárművezetés alkohol, drog, vagy orvosság hatása alatt, gyorshajtás, biztonsági öv, gyermekülés használata, figyelemelterelés. A megkérdezettek a személygépkocsiban utazók, motorkerékpár és moped-vezetők, kerékpárosok és gyalogosok voltak.
A felmérés eredményei alapján a baleseti adatok szerint kedvezőtlen hazai közlekedési morál nem rosszabb az európai átlagnál az önértékelésen alapuló válaszok szerint. További kutatást igényel azonban, hogy az online felmérés eredményei mennyire tükrözik a valóságot az egyes magatartási jellemzők esetén.

Az utazási idő megbízhatósága az úthálózat hatékony teljesítmény értékelésének egyik fontos jellemzője, melyet a valós idejű forgalomirányítási információ jelentős mértékben javíthat. A hagyományos forgalomirányítástól eltérően az infokommunikációs eszközökkel összekapcsolt járművek irányítása a vezetők részére időszerűbb és pontosabb információt ad a forgalmi helyzetről, tovább javítva ezzel az úthálózat működésének hatékonyságát. Az irányított járműveket jellemző változók közül ötöt választottak ki magyarázó változóként, ezek a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány, a kiadás késési idő és a követési arány. Az öt magyarázó változó segítségével egy utazási idő megbízhatóság modellt javasoltak, mely a többváltozós logisztikus regresszió módszerét alkalmazva egy irányított jármű szcenárió segítségével elemzi az előrebecslés pontosságát, valamint az irányított járművek működését jellemző változók hatását az utazási idő megbízhatóságára. A szimulációs eredmények szerint a négyzetes középhiba 80%-a a 0 és 0,0412 közötti tartományba esik. A jellemző változók korreláció elemzése azt mutatta, hogy a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány és a kiadás késési idő hatása az utazási idő megbízhatóságára egyaránt szignifikáns. A részvételi arány és az elfogadási arány pozitív hatást gyakorol az utazási idő megbízhatóságára, és e változók növekedése átlagosan 77,03% illetve 73,20% átlagos javulást eredményezett, míg a torlódási szint és a kiadás késési idő az utazási idő megbízhatóságára negatív hatással bír, ahol a kiadás késési idő 0-ről 180 mp-re növekedése az utazási idő megbízhatóságát 31,21%-kal csökkentette.

Az alábbi cikkben bemutatott eljárás segítségével egy olyan közösségi közreműködésen alapuló rendszer hozható létre, melyben az egyes mozgó ágensek (járművek) az általuk az utak felületéről készített képfolyamot egy felhőbe továbbítják, ahol ezek feldolgozásra kerülnek, és az így létrejövő információval egy útadatbankot támogatnak. Cikkemben ismeretetek néhány manapság használatos útminőség-vizsgálati rendszert és azok korlátait, bemutatom egy crowdsourcing alapú útfelület-ellenőrző rendszer tervezett struktúráját. Kitérek e rendszer működéséhez elengedhetetlen szenzor megvalósíthatóságának vizsgálatára, melyet egy általam készített működési modell bemutatásával szemléltetek.

Az M1 autópálya a kelet-nyugati irányú tranzit forgalom legfontosabb útvonala. A legnagyobb részben 2×2 sáv + leállósáv kialakítású pálya forgalma a Budapest-közeli szakaszokon a kapacitás 80%-át is meghaladja. A kapacitást közelítő forgalomban átlagosan 25% körüli a nehézforgalom részaránya. Ezek a tényezők együttesen rendkívül zavar-érzékennyé teszik a pályát, az események gyorsan eszkalálódnak, és az elhárítás után csak lassan normalizálódik a helyzet.

A fenti helyzet tette szükségességé átfogó forgalmi menedzsment terv elkészítését az M1 autópályára, figyelembe véve a határ menti térségben a határon átnyúló forgalmi menedzsment lehetőségét az osztrák, valamint a szlovák autópálya üzemeltetővel közösen, előre rögzített kritériumok és feltételrendszer mellett.

A cikk bemutatja a baleseti és torlódási adatok feldolgozása során feltárt összefüggéseket, az adatsorokból levonható következtetéseket.

Jelen cikk a célja a közlekedésbiztonság javítását szolgáló intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások jövőbeni hazai stratégiájára vonatkozó koncepcionális megfontolások ismertetése.