Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR-vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérőszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelőerő és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékből számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyoképlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékbõl számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott.

Az alternatív pályaszerkezet méretezés lehetővé teszi az altalaj jellemzőit figyelembe vevő pontos méretezést biztosítva a hosszú élettartamot. Ehhez szükséges a reziliens modulus ismerete. Nagy előny lenne, ha a reziliens modulus helyszíni méréssel is meghatározható lenne, a jelenleg alkalmazott laboratóriumi triaxiális vagy CBR-módszer mellett, vagy a helyett. A SMART-BC mérési módszer továbbfejlesztése alkalmasnak tűnik a reziliens modulus előzetes meghatározására a helyszínen, építés alatti ellenőrzésére és akár önellenőrzésre vagy minősítésre.

Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be, amely a reziliens modulus meghatározását tartalmazza a klimatikus hatások figyelembe vételével.

Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja, melynek számítására több módszert is kidolgoztak. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be és értékeljük röviden. A geotechnikai gyakorlatban egyre jobban elterjedt a telítetlen közegekkel foglalkozó talajmechanika elméleteinek alkalmazása, mely segítségével a talajok víztartalomtól függő merevségének, alakváltozási tulajdonságainak változása leírhatóvá vált. A Zapata és társai által javasolt összefüggések lehetővé teszik, hogy a különböző befolyásoló tényezők – sokszor költséges és időigényes – közvetlen mérése helyett egyszerűbb vizsgálatok (pl. talajazonosítás) eredményei alapján becsülni lehessen az optimális víztartalom, az optimális telítettség értékeket, a víztartási görbe paramétereit, a telített áteresztőképesség értékét és hővezető-képességet. Jelen cikk Zapata és társai által publikált folyamatok leírása mellett a folyamatok elméleti hátterének rövid bemutatásával, valamint a javasolt tapasztalati összefüggések rövid értékelésével foglalkozik.