Égetéses kötőanyag-tartalom az üzemi gyártásellenőrzésben
Szvoboda Krisztián
Aszfaltkeverék gyártása során a gyártónak igazolni kell, hogy az előállított anyag megfelel az előírt követelményeknek. Az aszfalt egyik alapvető tulajdonsága a kötőanyag-tartalma, amely nagymértékben befolyásolja a keverék teljesítményét. A kötőanyag-tartalom meghatározása ezért a keverőtelepi minőség-ellenőrzés részét képzi. Ennek vizsgálata leggyakrabban oldószeres extrahálással történik. Ugyanakkor a felhasznált vegyszerek káros hatásai, és költségei miatt érdemes volna áttérni egy kevésbé környezetszennyező és egészségre káros módszerre. Tanulmányomban egy ilyen alternatív módszert, az égetéses eljárást vizsgáltam laboratóriumban. Az eredmények azt mutatják, hogy az égetésből adódó kötőanyag-tartalmak megfelelnek az üzemi gyártásellenőrzésben megengedett eltéréseknek, és az oldott, valamint az égetett kötőanyag-tartalmak között az eltérés minimális. Az égetés után a szemeloszlás is meghatározható, ugyanakkor a finom szemek arányának pontos megállapítására ezt nedves szitálással kell elvégezni.
Polimerekkel módosított bitumenek reológiai összehasonlítása ismételt kúszás-relaxáció vizsgálattal
Bíró Szabolcs, Carl Thodesen and Perlaki Róbert
Az utóbbi években asztirol-butadién-sztirol blokk kopolimerek (SBS) világpiaci árainak növekedése miatt szignifikánsan megnőtt az igény az alternatív megoldások kidolgozására, amivel az SBS részlegesen, vagy akár teljesen helyettesíthető lenne a módosított bitumen kompozitokból. Több lehetséges bitumen módosítószer/polimer szóba jött; úgy mint etilén terpolimer (Elvaloy), etilén-vinil-acetát (EVA), gumiőrlemény, hibrid kompozit (SBS és gumiőrlemény együttes alkalmazása), illetve polifoszforsav (PPA) és SBS.
A reológiai alapú ismételt kúszás-relaxáció vizsgálatot azért fejlesztették ki, illetve szabványosították (ASTM D7405), hogy a polimerekkel módosított bitumenek közötti különbségeket jobban ki lehessen mutatni, ezért a kísérletsorozatban ezzel végeztük a különböző módosított bitumenek összehasonlítását. Megállapítottuk, hogy a használt gumiőrleményt nagy koncentrációban tartalmazó gumibitumen, illetve az SBS és gumiőrlemény módosítószereket tartalmazó hibrid minták mutattak leginkább hasonló műszaki teljesítményt az SBS-sel módosított bitumenekhez képest.
Jelen kutatásban a vizsgálati paraméterek kiválasztásánál nem a magyarországi viszonyokat vettük figyelembe. Az eredményeket a gumibitumenek legújabb (hivatalosan még nem publikált) ASTM, illetve teljesítmény fokozat alapú (Performance Grade – PG) szabványok kidolgozásánál is felhasználták.