Tisztelt Olvasó, kedves Kolléga!

Lapunk Alapítóinak már a kezdetekkor megfogalmazott célja volt a szakmai érvek ütköztetése a remélt konszenzus megteremtése érdekében, mert amint a kételkedés szükségességéből kiinduló és a gondolkodást a középpontba állító racionalizmus talaján álló filozófus, Francis Bacon írta az Új Atlantisz című művében: „Kezdeti bizonyosságokért cserébe az ember végül csak kételyeket kap, de ha elfogadja a kezdeti kételyeket, akkor bizonyosságokat kaphat eredményül.” Így vélekedett György Péter esztéta is, akiről méltatója írta „Egy dolog érdekelte igazán: az álláspontok sokfélesége és a diszkusszió, amely később alapja lehet egy szélesebb kontextusba helyezhető társadalmi vagy kulturális párbeszédnek, mert a vitakultúra az universitas alapja, ami annyit jelent, hogy valódi konfrontáció nélkül nincs se tudományos, se társadalmi progresszió.”1

Ezeket a filozófiai elveket követve jelentettünk meg a korábbiakban többek közt számos, pályaszerkezetekkel kapcsolatos cikket, de ezt célozta a 2021. április 1-jén 25 éves ELMKA autópálya 43 kilométeres Győr–Hegyeshalom országhatár közti szakaszára emlékező március 22-ei webinárium és az erről készített 2021. 9. évf. 1. különszám „A PPP és a magyar autópályák” címmel vagy legutóbb, a 2024. január 25-én bejegyzésként közölt, „A szerződéses szabadság korlátai és a közbeszerzés, építési szerződések” cikk dr. Léderer Károly független mérnök tollából is.

A sorban legújabb a jelen – „A hidak teljesítmény alapú méretezése” tárgyú –, a vonatkozó Eurocode honosítását célzó MAÚT-munkabizottsági kutatást ismertető cikksorozat is. A vita tárgya, hogy a szabályozással elősegítsük-e a közúti szállítási teljesítmény növekedését?2

A szállítási teljesítményeket visszafogni szándékozó törekvésekkel szemben egyes országok példáját követve a növekvő jövőbeli teljesítményeket lehetővé tevő műszaki elemeket valósítsunk meg, vagy más országokhoz csatlakozva korlátozzuk az elkövetkező időszak lehetőségeit, ezen bevezetésre kerülő követelmények gazdasági következményeit és úthálózatra gyakorolt hatását sem tévesztve szem elől, különös tekintettel a szabálykövető úthasználat elvárásaira.

Külön öröm a felelős szerkesztő számára, hogy a cikkek lektorai közt köszöntheti az Olvasó által a lap korábbi számaiban közölt interjúkból3 is ismert dr. Tóth Ernőt, aki személyében egyesíti a tapasztalt közutast, az ismert hidászt és szakmatörténetünk lelkes művelőjét. Hasonlóan örülök annak, hogy a lektorok közt köszönthetem a fiatal „erőt”, dr. Gosztola Dánielt, aki vállalta a kockázatos feladatot és lektori véleményével támogatólag állt a vitát kezdeményezők oldalára.

Érintettségemet sem titkolva a tárgyalt témában jelzem, hogy egykori megyei közutasként személyes törekvésem eredményeként valósult meg a ’80-as években az akkori közúthálózaton egy határmérleg és volt napi gyakorlat a mozgó mérlegelés.

Kérem fogadják szeretettel jelen számunk tartalmát és leendő hozzászólásaikkal segítsék a gyümölcsöző konszenzus kialakulását.

Budapest, 2025. decemberében, tisztelettel:

 

Dr. Szakos Pál

felelős szerkesztő

 

1  Tóth Ádám in ÉS 2025. 11. 07.

2  Emlékeztetőül: az Európai Unió 2001-es Fehér Könyvében célul tűzte ki, hogy a gazdaság fejlődésével ne emelkedjen együtt a forgalom mennyisége. A közúti forgalom növekedésének visszafogásához kijelölt eszközök: a közúti forgalom mérséklése árképzési és szabályozási módszerekkel, más közlekedési módok hatékonyságának javítása annak érdekében, hogy képesek legyenek alternatívát nyújtani a közúttal szemben.

Az átfogó uniós közlekedéspolitika legutóbbi dokumentuma, a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia 2020 – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” folytatja az előbb említett törekvést a fenntartható –, a smart (intelligens) és a resilient (ellenállóképes) mobilitás meghirdetésével.

3  2017. február „Beszélgetés dr. Tóth Ernő okleveles építőmérnökkel, útépítési és forgalomtechnikai szakmérnökkel”

2018. október „Hídjaink múltjáról, jelenéről és jövőjéről”

2024. január „Tóth Ernő a mérnök, a hidász, a közutas”