Emlékeztető az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről

Dr. Török Ádám, a Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a meghirdetett program megkezdése előtt tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az év elején elhatározottak szerint folytatódik a kihelyezett ülések sora, melyhez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosította a helyszínt (Időpont: 2025. május 28. 14:00, Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ, 1083 Budapest, Üllői út 82.).

Felkérte Major Róbertet, hogy előadása megtartása előtt, mint házigazda köszöntse a résztvevőket.

Major Róbert köszöntőjében elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vagyunk, ahol a rendészeti képzésen belül működik a közlekedésrendészeti képzés, melyen jelenleg mintegy 200 fő nappali, 200 fő levelező és 300 fő szakirányú továbbképzési szakos hallgató tanul.

Áttérve előadására, Major Róbert előadásában a büntetőfékezésekről beszélt. Elsőként a néhai Berki Krisztián esetét mutatta be, azt elemezve, hol a határ a szabálysértés és a bűncselekmény között, mit, és mit lehetett volna tenni. Az eset kapcsán megemlítette, hogy egyre gyakrabban látunk felvételeket büntetőfékezésekről, habár az ismertetett statisztikák alapján vélhetően nincs több ilyen eset, mint korábban, mégis egyre nagyobb popularitást kapnak a kamerával rögzített események bemutatása. További eseteken keresztül elemezte, a közlekedéspszichológia azon ellentmondását, hogy a korány mögött rendre agresszívé válnak a közlekedők, mely gyalogosként sokkal ritkábban fordul elő. Az előadás záró részében megemlítette, hogy ugyan létezik Közlekedési Kultúra Napja május 11-én, a bemutatott felvételek alapján ez még nem jutott el minden közlekedőhöz.

Török Ádám megköszönte az előadást, majd felkérte Pauer Gábort előadásának megtartására.

Pauer Gábor előadásában bemutatta a Közlekedéstudományi Intézetben alkalmazott közlekedésbiztonsági felülvizsgálati eljárás módszertanát, mely segít abban, hogy adat helyszín, terület, település közlekedésbiztonsági helyzetét feltárjuk, majd ezek alapján intézkedéseket fogalmazzunk meg. Előadásában példák segítségével ismertette a módszertan egyes részeit, mely kiterjed a gyalogosközlekedésre, a kerékpározásra, a gépjárművek közlekedésére, a parkolásra, illetve a közforgalmú közlekedési megállóhelyek kialakítására és megközelíthetőségére. Előadásában jó és rossz példák segítségével mutatta be a módszertant és annak sikeres alkalmazását.

Török Ádám megköszönte az előadást, majd felkérte Makó Emesét előadásának megtartására.

Makó Emese előadásában egy a jövőbeli közlekedési helyzetekre felkészítő kutatásról számolt be. A kutatás során azt vizsgálták, hogy önvezető járművek alkalmazása esetén hogyan lehetne kommunikálni a gyalogosokkal, hogyan lehet az ő közlekedésüket segíteni. A kutatás során arra keresték a választ, hogy a gépjármű elejére felhelyezett (zöld, piros vagy sötét állapotú) kijelző segít-e a gyalogosoknak a gyalogátkelőn való közlekedésben, vajon gyorsabban el tudják-e dönteni e kijelző segítségével, hogy átengedi-e őket a közeledő gépjármű. Az előadásban három kíséreltet mutatott be. Az első kísérlet során VR szemüveget viselő alanyok virtuális térben hoztak döntéseket az átkeléssel kapcsolatosan. A második kísérlet során tényleges helyezeteket vizsgáltak, egy erre a célra átalakított személygépkocsi segítségével. A harmadik esetben pedig videó projekció alkalmazásával virtualizálták a teret. A kísérletek során kiderült, hogy a kijelző rövid tanulási folyamat után szinte minden korosztályban meggyorsította a gyalogátkelő használatát.

Török Ádám megköszönte az előadást, majd felkérte Borsos Attilát előadásának megtartására.

Borsos Attila előadásában egy kerékpárszimulátort mutatott be. Az előadás első felében ismertette a szimulátor létrejöttének okait, a technikai fejlődés lépéseit, az odavezető út nehézségeit, eredményeit. A jelenlegi kerékpárszimulátor alkalmazása során a vizsgálati alany egy rögzített görgőn elhelyezett kerékpárt hajt, mely kismértékben képes jobbra-balra dőlni, illetve előre-hátra mozogni, így a virtuális térben érzékelt mozgásokhoz hasonló helyzetet lehet létrehozni. A vizsgálatok során arra keresték a választ, hogy különböző infrastruktúra kialakítások (kerékpársáv, kerékpárnyom, kerékpárút…), valamint a forgalom nagysága és összetétele hogyan hat a kerékpározó biztonságérzetére.

Török Ádám megköszönte az előadást, majd felkérte Munkácsy Andrást előadásának megtartására.

Munkácsy András az előző ülésen elmondott előadását folytatta, ahol bemutatta a 2026-ban megrendezésre kerülő Transport Research Arena (TRA) konferencia előkészületeit, illetve az esemény jelentőségét. A TRA Európa legnagyobb közlekedési konferenciája, mely első alkalommal látogat Magyarországra. Az esemény 2026 májusában kerül megrendezésre. A konferencia és kiállítás 4 napja alatt 3000-4000 látogatót várnak a szervezők. Az esemény négy réteget foglal magába:

• tudományos konferencia (700-800 előadás és cikk)
• szakpolitikai fórum
• szakmai konferencia
• kiállítás és bemutató

Az esemény nagy lehetőség és nagy felelősség a hazai szakmai és tudományos közeg számára, mely alkalmat kínál eredményeink, tevékenységeink nemzetközi bemutatására.

Ezúttal interaktív módon vitte tovább a téma fonalát, bevonva az ülés résztvevőit is, néhány kérdés erejéig. Ki hallott már az eseményről? (Szinte mindenki) Ki tervezi előadás beküldését, vagy már küldött is be? (Kicsit kevesebben) Ki osztott meg a TRA-val kapcsolatos információkat már? (Kicsit többen)

Mindenkinek ajánlotta, hogy küldjön be előadástervezetet, hiszen az előző előadásban elmondottak szerint az esemény kiváló lehetőség, hogy megmutassuk magunkat a nemzetközi szakmai közösség előtt.

Utolsó kérdésként, mintegy átmenetként a kérdések-válaszok részbe, megkérdezte, hogy a jelenlévők hogyan tudnák tovább népszerűsíteni az eseményt?

Török Ádám szerint semmi akadálya, hogy a bizottsághoz bejelentkezett, mintegy 140 fő részére körlevélben kiküldésre kerülj a TRA felhívása.

Tánczos Lászlóné szerint fontos volna a nagy, nemzetközi konferenciák elérése, az ottani tapasztalatok felhasználása.

Zöldy Máté felajánlotta, hogy a CogMob konferencián lehetőséget tud adni a TRA népszerűsítésére.

Csiszár Csaba szerint a cikkek beküldését a néhány hónappal korábbi BME-s körlevél megismétlésével lehetne erősíteni.

Fleischer Tamás megkérdezte, hogy vajon lesz-e lehetőség problémás ügyek megbeszélésére, feltárására az eseményhez kapcsolódóan?

Munkácsy András jelezte, hogy folyamatban van témák gyűjtése, megfelelő témakörök köré szervezett szekciók kidolgozása.

Orosz Csaba emlékeztette a jelenlevőket, hogy „munkából van a publikáció”, egyúttal felvetette a kutatásfinanszírozás kérdéskörét, majd jó és kevésbé jó témákat is felsorolt, melyek szóba jöhetnek, mint a Lánchíd felújítása, az országbérlet tapasztalatai, útburkolatok kialakítása, útdíjak rendszere…

Makó Emese szerint az Útügyi Napok példájához hasonlóan meg lehetne keresni, mely cégek lehetnek érdekeltek munkatársaik részvételében. Egyúttal felvetette a cikkek megjelenésének kérdését is, mely a jelenlegi meglehetősen nagy publikációs elvárásokkal terhelt időszakban kritikus kérdés.

Munkácsy András jelezte, hogy a tervek szerint a konferenciakiadvány (Proceedings) is Scopus regisztrált lesz, de a kiválasztott cikkek várhatóan Elsevier és Springer kiadókhoz köthető folyóiratokban fognak megjelenni. Megemlítette még, hogy a konferenciához kapcsolódóan lesznek pályázatok is, különösen fiatal kutatóknak lesz érdemes pályázni.

Csiszár Csaba a részvételi díj nagyságáról, esetleges kedvezményekről érdeklődött.

Munkácsy András jelezte, hogy végleges tarifa még nincs, cél, hogy az esemény vonzó legyen a hazai közösség számára is, hiszen ez előző Dublin-i TRA-n a résztvevők mintegy 15-20%-a hazai volt.

Több kérdés, észrevétel nem volt. Török Ádám bejelentette, hogy a Bizottság következő ülése szeptemberben lesz. Ezt követően Török Ádám lezárta a bizottsági ülést. Az ülésen összesen 23 fő vett részt.