Itt hagyott bennünket a pályaszerkezetek teherbírási viselkedésének kutatója, Baksay János !
Szerkesztő kollégám, Tóth Csaba közölte a szomorú hírt. Egykor ismert szereplője volt a szakmának, te korodnál fogva többet tudhatsz róla, mondta: Emlékezzünk!
Igen, ismertem – felvillanó emlékem a KTI-s „kartárs” a ’80-as évekből. Akkor engem is foglalkoztatott az országos közúthálózat megfelelőségének minősítése kapcsán a keréknyomvályú mértékének és a baleseteknek a kapcsolata. A megemlékezést fogalmazva meg is találtam a Mélyépítéstudományi Szemle 1986. évi 11. számában Baksay János cikkét a keréknyomvályú mérésről.
Tovább kutatva az irodalmat feltárult előttem a kép: Baksay János a KÖTUKI, majd a KTI munkatársa, a pályaszerkezetek aktuális teherbírása vizsgálati lehetőségeinek kutatója:
– a KTI 1971 – 1981 évkönyvében: Baksay J. Útpályaszerkezetek teherbírás-változásának vizsgálata automatikus mérőkocsival (1973)
– Mélyépítéstudományi Szemle 1976. 11.sz. Baksay J. Útpályaszerkezetek lehajlásmérése
– a téma összefoglaló cikksorozata a Közúti és Mélyépítési Szemle 2008.5-6.sz. hivatkozásai Baksay Jánosra a KUAB FWD 150 hazai bevezetése kapcsán:
– A dinamikus teherbírási rendszer kapcsolatai a jelenlegi mérési és kiértékelési rendszerrel – kutatási jelentés 1991.
– A dinamikus teherbírásmérés kiterjesztésének lehetősége földművekre és alaprétegekre k.j. 1994.
– Útpályaszerkezetek méretezése dinamikus alapon 1995.
– Teherbírásmérési adatok előkészítése adatbanki bevitel céljából 1995.
– ugyanitt az általa alapított MAUT tag mérnökiroda – A MÉTA-Q Kft. – jelentései
– Teherbírás mérés könnyű ejtősúlyos berendezéssel 1996.
-Dinamikus teherbírásmérések analízisének kiterjesztése a jellemző hazai
útpályaszerkezetekre 1997.
-KUAB mérésekből meghatározott statikus behajlás 1999.
Azóta több mint két évtized eltelt! Vannak még akik emlékeznek rá? Én igen: kedves, csendes, barátságos ember volt!
Nyugodjon békében!
Igen, mi emlékszünk rád. Aki majd ebben a szakmában felnő, mind fog találkozni a tevékenységeddel, a KTI arany éveivel, Dr Boromisza Tibor vezetésével és Tombor Sándorral egy szobában végzett kutatásaidra.
Nyugodj békében, sokat tettél értünk – a szakmádért, amiért hálásak vagyunk.