HASTA LA VISTA CURVIAMETRO!

KÖSZÖNTÉS ÉS RÖVID BEMUTATÁS

Az országos közúthálózaton bemutatkozott a Spanyolországból érkezett Curviametro nevű mérőkészülék, amely a pályaszerkezet behajlásait méri illetve azok felhasználásával egyéb merevségi jellemzőket is tud meghatározni. Az eszköz „lánykori neve” Curviameter, Franciaországban született így akár migránsnak is tekinthető.

Személyleírás helyett egy képet mellékelek róla, de elmondható, hogy részletes és nagyon jó dokumentumokkal érkezett.

A bemutatkozás sok száz km. hosszon, meglepően rövid idő alatt történt, ami az eszköz hatékonyságát jól jellemzi. A mérési elv remélhetően jól felismerhető a következő képen, a teherautóról letekeredő lánctalp (az előző képpel ellentétben a jobb oldalon van felszerelve) két oldalán az ikerkerék végiggördül és a láncon lévő szenzorok rögzítik a behajlást. (Ez érzékelhetően a Lacroix megoldás továbbgondolása, ahol a behajlásmérő kar kerül időről időre a burkolatfelületre).

Akit a részletek érdekelnek, annak hajrá a Google, számos anyag van rajta.

HOGY KERÜLT A CSIZMA AZ ASZTALRA?

Egyszerűen szólva nem tudom, egy jelentős speciális felújítási projektcsomaghoz, mint megrendelői adatszolgáltatás lett mellékelve a sok behajlásmérés és a tiszteletre méltóan részletes és hivatkozásokkal alátámasztott ismertetés. Annyi mindenképpen lényeges, hogy az eszköz nagyon is gyors, valószínűleg legalább kétszer termelékenyebb, mint a Lapok 1. számában bemutatott összehasonlításban szereplő eszközök leggyorsabbika.

Saját véleményem az, hogy örülök a bemutatkozásnak, örömem okait még kifejtem.

KITÉRŐ: MIT AKARUNK TUDNI A BEHAJLÁSMÉRÉSEKKEL?

A kérdés naívnak tűnik, hiszen a behajlások – ezt tanítják az iskolában is – jellemzik a pályaszerkezet „állapotát”.Ennek így persze nincs semmilyen fizikai tartalma, jellemzően két dolog érdekel minket, a pályaszerkezet (teljes) merevsége – egyenértékű felületi modulusa – és az, hogy egy adott szakaszon milyen a merevség eloszlása. Ez utóbbit jellemzően a relatív szórás nagyságával jellemezzük (mintegy feltételezve, hogy a merevség normál eloszlás szerint ingadozik). Ez utóbbi elég jellemzően nem igaz, legfeljebb nem érdemes nagyon finomítani, de ez messzire vezet.

Kérdés az, hogy valamilyen – korlátozott mértékű, egy kijelölt szakaszra vonatkozó – relatív szórásérték azonos – e a behajlásnál és az ebből számított egyenértékű felületi modulusnál? Nos egy kis számolással belátható, hogy nem. Amikor a merevséget (egyenértékű felületi modulus) a behajlásból számoljuk, a terhelő feszültség, terhelési mód függvényében egy hiperbolikus összefüggést használunk, ezáltal a szórás nagysága a terjedelem közepéhez képest jelentősen megnő, ezzel a relatív szórás is.

Azaz a „homogén szakaszképzés” feltétele ( a valamilyen nagyságban korlátozott relatív szórás) ami a behajlásértéknél még teljesül, az ebből számolt merevségnél nagyobb lesz, és könnyen lehet, hogy a feltétel nem teljesül. Azaz, mihelyt figyelembe vesszük a fizikai tartalmat, az „állapot” megváltozik. Csendes kis küzdelmem, amit azért folytatok, hogy a merevség mérőszáma ne legyen mm, vagy valamilyen egyéb hosszmérték, ezzel talán érthetőbbé válik.

ÖRÖMEM OKAI

Örömem oka elsősorban az, hogy egy olyan a „statikus” behajlás elvét megtartó ( a „kvázistatikus” jelzőt nem igazán értem) eszköz került a szemünk elé, amely szerkezetileg meglehetősen kiérleltnek tűnik, az alakváltozásokat nem mechanikusan méri, valamint mentes a talphibától, aminek torzító hatása nagyon jelentős is lehet. Miután egy cikken dolgozom, ami a behajlásmérést metrológiailag is értékeli, a Lapok – ba tervezett írásom színvonalán remélhetőleg javítanak az új információk.

Csak azt említeném meg ezekből, hogy a Curviaméter által adott központi behajlás 2%-kal tér el egy Dynatest 8000 FWD – vel mért értéktől, ami a „statikus” – „dinamikus” vitának legalább részbeni feleslegességét számomra bizonyítja. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a terhelés tengelyétől növekvő távolságban a különbségek jelentősen megnőnek….nos ezen még kell gondolkodni.

ÖSSZEFOGLALÓ

Új eszköz a hazai hálózaton, új eredmények, adatok, remélhetőleg másokra is termékenyítőleg hat a „migráns” megjelenése.

Az eszköz ismertetőjében szereplő hivatkozások (elérhetők az interneten):

• DirProf Dipl.-Ing. Stefan Zirngibl: Aktueller Stand zu Forschung und Entwicklung, Kolloquium 24.11.2009 in Karlsruhe).
• Carl Van Geem /BRRC/: Overview of interpretation techniques based on measurement of deflections and curvature radius obtained with the Curviameter, 6th European FWD User’s Group Meeting, Sterrebeek, 10-11 June 2010),