Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a földrengési határállapot mértékadó lehet hídjaink jelentős részénél. Meglévő hídjaink szeizmikus viselkedése nem ismert, meghatározásához szükséges a hidak szerkezetének pontos leírása. A meglévő közúti hídadatbázis alacsony ismereti szintet biztosít, azonban elegendő a hidak tipizálásához, mely alapján paraméteres vizsgálattal meghatározhatóak az egyes szerkezeti típusok kritikus kialakításai, elemei. A vizsgálatok pontosításához az adatbázis bővítésére van szükség, melynek rendszerét kidolgoztuk és bemutatjuk. A cikkben a hidak osztályba sorolása, valamint a sűrűbordás típushidak közelítő, teljes hídállományra kiterjedő szeizmikus kiértékelése is bemutatásra kerül.

Az Eurocode bevezetésével hídszerkezeteink földrengésre való méretezése kötelezővé vált. A tervezői és kutatási tapasztalataink azt mutatják, hogy hazai hídjaink jelentős részénél a földrengési terhek mértékadók. Cikkünkben három esettanulmány bemutatásán keresztül olyan módszereket illusztrálunk, melyekkel hídjaink szeizmikus hatásokkal szembeni állékonysága igazolható. Egy mintapéldán keresztül megmutatjuk, hogy pontosított, fejlett numerikus analízis alkalmazásával milyen mértékű csökkentés érhető el a figyelembe veendő igénybevételekben. További két példa – egy új szerkezet tervezése és egy meglévő szerkezet megerősítése – kapcsán pedig összehasonlítjuk a hagyományos és innovatív – szeizmikus szigetelésen alapuló – megerősítési módszereket. A példák alátámasztják, hogy a hazai, moderált szeizmicitású környezetben is van létjogosultsága a csillapítók alkalmazásának.