A Ramberg-Osgood modell alkalmazása az aszfalttechnológiában
Dr. Tóth Csaba, Cho Seoyoung and Primusz Péter
A reológiából ismert hőmérséklet-idő hasonlósági elv régóta jól használható eszközt jelent az aszfaltkeverékek viselkedésének tanulmányozásban. Az elv felhasználásával meghatározott ún. mestergörbékkel a különböző hőmérsékleten és frekvencián mért dinamikus merevség értékek részletesen tanulmányozhatók. A mestergörbéket elsődlegesen a szigmoid-függvények felhasználásával szokás megkonstruálni, pedig erre a célra más típusú függvények is felhasználhatók lennének. Az egyik ilyen lehetőség a talajok ciklikus viselkedésének modellezésére tervezett Ramberg-Osgood anyagmodell. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy az elterjedten alkalmazott mestergörbe meghatározási technikákhoz képest a Ramberg-Osgood anyagmodell alkalmazása milyen pontossággal képes leírni az aszfaltkeverékek anyagi viselkedését és rejt-e olyan többletinformációt, amelyet a hagyományos technikák nem.
Mészkőliszt és dolomit töltőanyagok hatása aszfalthabarcsok reológiai tulajdonságaira
Géber Róbert
Jelen kutatási munka különböző ásványi töltőanyagok (mészkőliszt – Miskolc, Mexikóvölgy – és dolomit – Pilisvörösvár) felhasználásával készített aszfalthabarcsok reológiai tulajdonságainak, a finomszemcsés töltőanyagok bitumennel kialakított kapcsolatának feltárásával foglalkozik. Mivel a bitumen és az ásványi töltőanyag közötti kölcsönhatás erőssége az alkotórészek anyagtulajdonságaitól függ, ezért az elvégzett vizsgálatok mind az alapanyagok (töltőanyag, bitumen), mind pedig a belőlük készített aszfalthabarcsok elemzésére is fókuszáltak. Ezek során meghatározásra kerültek a töltőanyagok ásványi összetételei, szemcseméret-eloszlásai; termikus, mikroszerkezeti, és felületi sajátosságai, valamint a felhasznált bitumen (B50/70, Százhalombatta) összetétele és termikus tulajdonságai. Az aszfalthabarcsok reológia vizsgálatának célja az anyagrendszer alakváltozással szembeni ellenállásának, folyási viselkedésének és a töltőanyagok merevítő hatásának vizsgálata volt.
Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a kutatás során megvizsgált ásványi anyagok – főként a mészkőliszt – aszfalt töltőanyagként történő felhasználása mindenképpen előnyös, ugyanis kedvező tulajdonságaik következtében magas üzemi hőmérsékleten a burkolatok merevsége nagymértékben javítható, az alakváltozással szembeni ellenállásuk növelhető, végső soron csökkenthető a keréknyomosodás kialakulásának lehetősége.