A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
18. szám
11. évfolyam
2023. december
18
Cikkek 'Útépítés' témakörben

Út-pályaszerkezet méretezése törés-elmélet alapján

Jelentős forgalmú utakon, döntően autópályákon a kopórétegen megjelenő repedések az eddig alkalmazott méretezéstől eltérően nem a pályaszerkezet alján keletkeznek először, hanem közvetlenül a kopórétegben, mint felülről jövő TDC repedések. A hagyományos méretezési módszerekkel, a legnagyobb behajláson, a mértékadó megnyúláson alapulókkal a TDC repedések nem magyarázhatók, nem jelezhetők előre. A töréselmélet szerinti méretezéssel, ahol rugalmassági modulusok gradiense mellett figyelembe vesszük a pályaszerkezeti rétegek szilárdságát is az út-pályaszerkezet felső rétege is méretezhető a fáradásra, így a TDC repedések is előre jelezhetők.
A tanulmányban az út-pályaszerkezetben keletkező fő-nyírófeszültség és a vizsgált rétegben törést okozó nyírószilárdság szerinti méretezési módszert mutatok be, ahol bizonyítom a töréselmélet, a legnagyobb behajláson és a megengedett megnyúláson alapuló módszerek közötti kapcsolatot, átszámítási lehetőséget, de rámutatok a hagyományos méretezés jelentős korlátaira is.
A töréselmélettel számtalan eddig még nem ismert összefüggés tárható fel, ill. a már ismert, sejtett összefüggések erősíthetők meg, pontosíthatók.

Aszfalt útpályaszerkezet alternatív méretezésének bemutatása és összehasonlítása az útügyi műszaki előírás szerintivel

Jelen cikk alapját a 2020-ban írt diplomamunkám adta, amelyben a jelenlegi Útügyi Műszaki Előírás által előírt aszfalt pályaszerkezet méretezést hasonlítom össze egy alternatív, analitikus elven felépített aszfalt pályaszerkezet méretezéssel. Egy adott tervezési környezetre vetítve alkalmaztam egyik, majd másik eljárást, majd az eredményeket összevetem. A WESLEA for Windows nevű szoftver segítségével a konkrét példában alkalmazott pályaszerkezet teher hatására bekövetkező feszültségeit és alakváltozásait határozom meg. A WESLEA egy mechanikus burkolatelemző program, amely kiszámítja a burkolat reakcióját az alkalmazott gumiabroncs terhelésekre. A burkolat reakcióját a feszültségek és a hozzá tartozó elmozdulásokkal határozza meg. Ezekből a reakciókból meg tudjuk becsülni a pályaszerkezet élettartamát.

Új építésű aszfaltrétegek vastagságának és tömörségének meghatározása földradarral

, , és

A földradarok (Ground Penetrating Radar, GPR) alkalmazhatósága az útpályaszerkezet diagnosztikában közismert és elismert, a segítségükkel roncsolásmentesen nyerhető információk ma már számos PMS rendszer fontos input adatát képezik.
Az eszköz a hazai szakmai közvélemény előtt sem ismeretlen, azonban alkalmazhatóságával kapcsolatban alapvetően a pályaszerkezeti rétegek vastagságának – többé-kevéssé pontos – meghatározhatósága él a köztudatban. Jelen cikkben ezen ismeretek bővítésére törekedve, egy olyan méréssorozat eredményeit ismertetjük, amelyek a rétegvastagság meghatározása mellett, a burkolati rétegek tömörségi viszonyainak vizsgálatára is kiterjednek.
A kapott eredmények nemcsak atekintetben biztatóak, hogy a fúrt mintavételen alapuló rétegvastagság kiváltására is alkalmas eszközről beszélhetünk, hanem az épített rétegek tömörségének térbeli alakulása is – megnyugtató pontossággal – elemezhető.

A klimatikus jellemzők hatásai az útpályaszerkezetre

, , és

A környezeti jellemzők (elsősorban a hőmérséklet, a csapadék, a légnedvesség, a fagyás-olvadás ciklusok és a talajvíz mélysége) jelentős hatást gyakorolnak az útburkolatok állapotára és élettartamára tehát a pályaszerkezetek méretezésénél is fontos tényezőként vehetők figyelembe. Az aszfaltburkolatú pályaszerkezetek tartósságának számításánál, az egyszerűen meghatározható és általában könnyen elérhető meteorológiai paraméterek közül, a hőmérséklet, ennek ingadozása és a csapadék a figyelembe vehető. Bár a hőmérséklettől függő aszfalt merevségi modulust a tényleges, reálisan várható aszfalthőmérséklet alapján célszerű felvenni. Viszont ezen mérések csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a léghőmérséklet mérések viszont igen jól lefedik az országot ezért felhasználhatóak az aszfalthőmérsékletek becslésére (elsősorban szezonálisan, havi gyakorisággal). Jelen cikk a léghőmérséklet és a csapadék általános változási tendenciáit mutatja be és hasonlítja össze Magyarországon három vizsgálati időszakra: 1951-1980; 1981-2010; 2016-2045.

Hidraulikus kötőanyaggal stabilizált talajok teherbírásának értékelése ciklikus CBR-vizsgálattal

, és

Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR-vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérőszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelőerő és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékből számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyoképlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékbõl számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott.

Betonút csak a Lajtán túl? (1. rész)

, , és

Az egyre sűrűbb nehézjármű-forgalom és a növekvő tengelysúlyok viselésére az aszfaltburkolatok – az éghajlati melegedés hatásával tetézve – sok helyen már nem felelnek meg. Az Amerikai Egyesült Államok 45 államának tényleges pályázati árajánlatait elemezve igazolták, hogy az államok adott évi 200 millió dolláros költségvetéséből összesen több km út építhető meg, ha a betonútépítő iparág részesedése a költségvetésből mintegy 35–40%-os (és az aszfalté így „csak” 65–60%), mert az így beálló egészséges versenyhelyzetben mind a beépített aszfalt, mind a beton egységára csökken. A helyes és gazdaságos arányt igazolják a tőlünk nyugatra fekvő országok aszfalt/beton pályaburkolati viszonyszámai is (1. táblázat). Piaci versenyhelyzet nélkül a pályaburkolat kiválasztási eljárása értelmetlenné válik (Wathne L, ACPA). Vannak továbbá olyan esetek, amikor – az ártól függetlenül – a burkolatok gyors felújításához vagy cseréjéhez csak beton: „gyorsbeton” alkalmazható, pl. repülőtéri kifutópályáknál, nagyforgalmú autóutaknál stb., amikor már 5 (zürichi repülőtér) vagy 8–12–24 órás elzárás után a betonpályát át kell adni a forgalomnak. A gyorssbeton – a gyorsan szilárduló cement és a folyósító adalékszerek révén – már néhány óra vagy legföljebb 1 nap múlva (pl. M7-es út, táblacsere) eléri a terhelhetőséget jelentő kb. 20 N/mm² nyomó- és 4–5 N/mm² hajlítószilárdságot. Cikkünk következő, 2. részében további betonútépítési módokat tekintünk majd át (mosott beton, White Topping, azaz fehér/beton/szőnyegezés aszfalton vagy betonon, autópálya-építés újrahasznosított betonból, betonnyomsávos és egyéb betonanyagú mező- és erdőgazdasági utak).

Aktualitások az útépítésben hasznosítható másodlagos nyersanyagok területén

, és

Az útépítési technológiában a legelterjedtebben használt anyag az aszfaltbeton, amelynek előállításához nélkülözhetetlen alapanyagok a primer kőzetek. A folyamatos építőipari célú felhasználásnak köszönhetően a természetes ásványi anyagok mennyisége világszerte kimerülőben van. Magyarország természetföldrajzi adottságaiból fakadóan jó minőségű ásványvagyonnal rendelkezik, azonban néhány évtized múlva az ásványkincsek kitermelése gondot okozhat, esetleg a készletek kimerüléséhez vezethet. Mindezen okok miatt megnőtt az igény olyan potenciális anyagok keresésére, amelyek segítségével az ásványi nyersanyagok részben, vagy teljes egészében helyettesíthetők. Ilyen anyagok lehetnek a különböző ipari folyamatok során keletkező másodlagos nyersanyagok. Jelen cikk célja az aktuális trendek, kutatási eredmények összefoglaló bemutatása.

A járműsebesség hatása a pályaszerkezetek élettartamára

Pdf: A járműsebesség hatása a pályaszerkezetek élettartamára Bevezetés Pályaszerkezeteink teherhordó szerkezetek, igénybevételeiket a járműforgalomból és a meteorológiai hatásokból kapják. A járműforgalom hatása azonban korántsem mennyiségi kérdés, számít többek között a járműsebesség is. Jelen írásnak a célja a járműsebességből eredő hatások számszerűsítése, egy konkrét nagy forgalmú autópálya szakasz esetében. Ez egyben egy másik, fontos kérdés része, […]

A pályaszerkezet-teherbírást jellemző behajlás mérések feldolgozása során alkalmazott korrekciók megbízhatósága I. rész

és

A cikk egy olyan kutatás első eredményeit tartalmazza, amely során az útpályaszerkezetek hálózati szintű teherbíróképességét német, litván és amerikai eljárások segítségével vizsgálták, továbbá ismertetésre kerül két olyan hőmérsékleti korrekciós eljárás, amely ezen eljárások alkalmazásához szükséges.

A dél-koreai pályaszerkezetméretezés rövid áttekintése; hajlékony pályaszerkezetek

és

A cikk célja a dél-koreai pályaszerkezetméretezés rövid ismertetése, valamint a jelenlegi és a korábban használt AASHTO eredményein alapuló eljárás különbségeinek bemutatása. Az AASHTO módszer alkalmazása során különböző problémák merültek fel, mint például a felesleges többlet anyagfelhasználás és a pályaszerkezet élettartalmának rövidsége. Így, Dél-Korea kifejlesztett egy új eljárást, amely a regionális hatásokat is figyelembe veszi a koreai mechanisztikus-empirikus pályaszerkezet méretezés során. A cikk célja, hogy bemutassa a tervezés azon részét, amely eltér az AASHTO eljárástól, valamint ismerteti a koreai mechanisztikus-empirikus pályaszerkezet méretezési programot.

Bejegyzések 'Útépítés' témakörben

Dél-Koreában jártunk a térkő világkonferencián

A 2015. évi drezdai 11. kiselemes betonburkolat világkonferencia után idén október 16-19 között Szöulban találkoztak a térkő világában dolgozó vezető kutatók, gyártók, egyetemi oktatók, tervezők, forgalmazók. A Barabás Téglakő Kft. szervezésében, Barabás Árpád cégtulajdonos kezdeményezésére, hárman vettünk részt a konferencián, útépítő mérnökként egyedül képviseltem hazánkat. ICCBP 2018 (12th International Conference on Concrete Block Pavement) angol […]

ÚTÉPÍTÉSI ESETTANULMÁNYOK: MEGLEPETÉSEK

1. BEVEZETÉS Szakmánk gyakorlása közben, jellemzően az építési fázisban, vagy nem sokkal az építés befejezése után előfordulnak meglepetések. Ezek, nem ritkán meglehetősen érdekesek, néhányat csokorba gyűjtöttem, okulásul. Az élvezhetőség miatt megpróbálom alapvetően szóban, képekkel illusztrálva elmondani a történetet. 2. AZ ESETTANULMÁNYOK A leírt meglepetések mindegyike valós, megtörtént eseményen alapszik és a szerző mindegyikben valamilyen mértékig […]

ÚTPÁLYASZERKEZETI ESETTANULMÁNYOK: A FELÜLET EGYENLETESSÉGE

1. A JÓ ÚT NEM RÁZ (BEVEZETÉSFÉLE) A jó út (utca) számomra az volt, amelyen feles kerékpárommal (nem volt semmi rugózva) ülve is tudtam bringázni. A város utcáit hamar feltérképeztem és igyekeztem azokon hajtani, a forgalomtól meg lehetett, mert az a mai értelemben még nem létezett. Kerültem a vasúttal párhuzamos utcát (nagykockakő), a külső részek […]

Útpályaszerkezeti esettanulmányok: A beton vs. aszfalt probléma

1. Bevezetés Útkaparóként kezdtem dolgozni, volt vagy 40 km betonutunk, még az 50-es évekből. A 70-es évek „aszfaltprogramja” során kérdés is volt, hogyan aszfaltozzuk le ezeket. Igazából az iskola után itt szembesültem azzal a kérdéssel, ami szinte egész pályám alatt végigkísért, betonból vagy aszfaltból építsük útjainkat. Összeszedtem néhány gondolatot erről és most megosztom a reménybeli […]

Útpályaszerkezeti esettanulmányok: Tervtől tudatosan eltérő kivitelezés

1. Bevezetés Mint ismeretes hazánkban a felnőtt népesség jelentős része ért az útépítéshez (bár a hozzáértés mértéke kétségtelenül elmarad a labdarúgás esetében meglévő mértéktől). Ennek megfelelően, ha valahol jól felismerhető hibák jelennek meg, a vélekedés szinte egyértelműen a „kilopták belőle az anyagot” típusú megjegyzésekben nyilvánul meg. Tapasztalataim ennél sokkal árnyaltabb képet mutatnak (erről már írtam […]

Április

A közösségi közlekedést használók gyaloglási tűrésének vizsgálata Exploring the Walking Tolerance of Transitway Users Szerző(k): J. Cao, J. Lampe, C. Zhang University of Minnesota USA Terjedelem: 53 oldal To park or to develop is always a key question for transit station area planning. Planners are interested in a hybrid option: siting park-and-ride (P&R) facilities at […]

Március

A közúti közösségi közlekedés előnyben részesítése Prioritising On-Road Public Transport Szerző(k): A. Lee, G. McCabe Austroads Australia Terjedelem: 68 oldal On-road public transport provides the ability for people to move between their homes, employment, recreation and services efficiently with less road space being required per passenger than private car use. In response to this, practitioners […]

Február

Habosított meleg aszfalt teljesítménye 4-6 év alatt Virginia államban Performance of Foamed Warm Mix Asphalt In Virginia Over Four to Six Years Szerző(k): S. D. Diefenderfer Virginia Transportation Research Council USA Terjedelem: 32 oldal The Virginia Department of Transportation (VDOT) began allowing the use of warm mix asphalt (WMA) in 2008 and has become a […]

Január

Az utazási igény bizonytalanságának bevonása és értékelése a közlekedési beruházások jóváhagyásánál Incorporating and assessing travel demand uncertainty in transport investment appraisals Szerző(k): A. Byett, A. Grimes, J. Laird, P. Roberts Taupo, Motu, University of Leeds, QTP Limited, New Zealand Terjedelem: 170 oldal Uncertainty is pervasive when it comes to transport investment decisions. While it is […]

November

Aszfalt burkolatok határfelületi állapot értékelése a tapadási teljesítmény javítására Evaluation of Asphalt Pavement Interface Conditions for Enhanced Bond Performance Szerző(k): R. Roque, D. Hernando, B. Park, J. Zou, J.A.M. Waisome University of Florida USA Terjedelem: 161 oldal This project describes a comprehensive modeling effort aimed at examining the potential impact of interface debonding on near-surface […]