A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
18. szám
11. évfolyam
2023. december
18
Cikkek 'Kötőanyagok' témakörben

Visszanyert aszfaltot tartalmazó aszfaltkeverék tervezése lágyabb bitumen felhasználásával

és

Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek esetén a visszanyert aszfalt használata a hazai gyakorlatban jóval alacsonyabbra adódik a nyugat-európai gyakorlathoz képest. Az utóbbi években érvényben lévő útügyi műszaki előírások szerint a maximálisan adagolható visszanyert aszfalt (RA) mennyisége fokozott forgalmi terhelésű (C, D, E) útkategóriában útépítési bitumenekkel készült alap és kötőrétegek esetén 20% volt. Az egyik legnagyobb korlátját ennek a határértéknek az jelentette, hogy a visszanyert aszfaltban lévő kötőanyag az évek folyamán már olyan mértékű elöregedésen megy keresztül, hogy nagyobb mennyiségben az aszfaltkeverék tulajdonságára kontroll lépések nélkül mértékadóan képes hatni. A hazai gyakorlatban a normál és fokozott igénybevételi kategóriában alkalmazott útépítési bitumenek fokozatát szinte kizárólag B 50/70 típusra szokás megválasztani. Az ilyen kategóriájú bitumen tulajdonságait a visszanyert aszfaltban lévő kötőanyag tulajdonsága nagyobb adagolási mennyiségeknél képes annyira befolyásolni, hogy a bitumenelegy legfontosabb jellemzői (lágyuláspont, penetráció) már egy keményebb kategóriájú útépítési bitumen paramétereinek felelnének meg.
Az elöregedett kötőanyag tulajdonságainak kompenzálására magas RA adagolás esetén ilyen esetekben célszerű lágyabb kategóriájú bitument alkalmazni. Magyarországon ilyen bitumenkategória ugrással történő laboratóriumi keveréktervezésre korábban még nem volt gyakorlat.
Jelen cikkünkben bitumenkategória ugrással történő keveréktervezés folyamatát mutatjuk be egy AC 22 kötő (F) keverék esetén B 50/70 bitumenelegyet figyelembe véve. A keveréket 40 % RA adagolással és B 70/100-as bitumen felhasználásával terveztük meg, és aszfaltmechanikai vizsgálatok alapján értékeltük annak teljesítményét.

Habosított bitumen aszfaltkeverékek kötőanyagaként

és

Világszerte törekszenek az energiafelhasználás csökkentésére, ez alól az útépítés sem kivétel. Ezt a célt, egyebek mellett, mérsékelten meleg aszfalt (WMA) gyártásával lehet elérni. Ez utóbbi kötőanyaga a habosított bitumen (foamed bitumen) lehet. Ekkor a keverési és a beépítési hőmérséklet a hagyományos aszfaltkeverékénél 20-40 °C-kal alacsonyabbnak választható. A bitumenhabosítás lényege, hogy a nyomás alatt levő, forró bitument vízzel együtt permetezik a keverőtérbe, ahol a bitumen felhabosodik, az adalékanyag szemcséihez a hagyományos aszfaltkeverékeknél tapasztaltnál hatékonyabban tapad. A cikk ennek a környezetkímélő aszfalgyártási eljárásnak egyes tervezési, technológiai, teljesítményi és ökológiai kérdéseit érinti, amelyeket egy folyó PhD-kutatás során tártak fel.

A Ramberg-Osgood modell alkalmazása az aszfalttechnológiában

, és

A reológiából ismert hőmérséklet-idő hasonlósági elv régóta jól használható eszközt jelent az aszfaltkeverékek viselkedésének tanulmányozásban. Az elv felhasználásával meghatározott ún. mestergörbékkel a különböző hőmérsékleten és frekvencián mért dinamikus merevség értékek részletesen tanulmányozhatók. A mestergörbéket elsődlegesen a szigmoid-függvények felhasználásával szokás megkonstruálni, pedig erre a célra más típusú függvények is felhasználhatók lennének. Az egyik ilyen lehetőség a talajok ciklikus viselkedésének modellezésére tervezett Ramberg-Osgood anyagmodell. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy az elterjedten alkalmazott mestergörbe meghatározási technikákhoz képest a Ramberg-Osgood anyagmodell alkalmazása milyen pontossággal képes leírni az aszfaltkeverékek anyagi viselkedését és rejt-e olyan többletinformációt, amelyet a hagyományos technikák nem.

Hidraulikus kötőanyaggal stabilizált talajok teherbírásának értékelése ciklikus CBR-vizsgálattal

, és

Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR-vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérőszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelőerő és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékből számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyoképlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékbõl számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott.

Klimatikus viszonyok hatása a reziliens modulusra I.: Környezeti hatások és talajjellemzők meghatározása

, és

Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja, melynek számítására több módszert is kidolgoztak. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be és értékeljük röviden. A geotechnikai gyakorlatban egyre jobban elterjedt a telítetlen közegekkel foglalkozó talajmechanika elméleteinek alkalmazása, mely segítségével a talajok víztartalomtól függő merevségének, alakváltozási tulajdonságainak változása leírhatóvá vált. A Zapata és társai által javasolt összefüggések lehetővé teszik, hogy a különböző befolyásoló tényezők – sokszor költséges és időigényes – közvetlen mérése helyett egyszerűbb vizsgálatok (pl. talajazonosítás) eredményei alapján becsülni lehessen az optimális víztartalom, az optimális telítettség értékeket, a víztartási görbe paramétereit, a telített áteresztőképesség értékét és hővezető-képességet. Jelen cikk Zapata és társai által publikált folyamatok leírása mellett a folyamatok elméleti hátterének rövid bemutatásával, valamint a javasolt tapasztalati összefüggések rövid értékelésével foglalkozik.

Kalandozások Szlovákiában (az aszfalt megfelelőségének igazolása a szlovák piacon)

Az európai jogharmonizáció részeként első pillanatban úgy tűnhet, hogy az itthon gyártott, de beépítésre Szlovákiába kerülő aszfaltot teljes mértékben hasonlóképpen kell gyártani és minősíteni, mint Magyarországon.
Amikor a magyar aszfaltgyártó a szlovák piacra szánt különböző aszfalttípusok gyártására szerződött, azonban kiderült, hogy Szlovákiában is, mint Magyarországon az EN 13108-1 európai szabvány mellett, a magyar útügyi műszaki előírásokhoz hasonló szlovák előírás szerinti műszaki és minőségi feltételeket kielégíteni. A cikk a szlovák és magyar előírások áttekintése során tapasztalt eltéréseket ismerteti.
A szlovákiai piacon való megjelenés nem bonyolult, de nem is egyszerű, s noha a felmerült különbségek kicsik, de ezek ismerete nélkül nem beépíthető a termék Szlovákiában.

Esettanulmány nagy nehézforgalmú utak „optimális” aszfaltkopóréteg-típusának kiválasztásához

és

A részben az Európai Unió által támogatott DURABROADS projekt keretében új, döntéstámogató modellt javasoltak, és – esettanulmányként – nagy nehézforgalmú európai utak aszfaltkopóréteg-típusainak optimálásakor, a gyakorlatban is kipróbáltak. A különböző matematikai-statisztikai eszkö-zök szinergikus kombinálásával kifejlesztett módszertan az összetett problémákra vonatkozó szakér-tői véleményekben meglévő bizonytalanságokat és ellentmondásokat hatékonyan tudja kezelni. Az érzékenységi vizsgálat a modell „rugalmasságát” is bizonyította; a módszertan architektúrája és algoritmusai az inputok széles sávban való változtathatóságát teszik lehetővé anélkül, hogy a rendszer normális működését megzavarnák.

Égetéses kötőanyag-tartalom az üzemi gyártásellenőrzésben

Aszfaltkeverék gyártása során a gyártónak igazolni kell, hogy az előállított anyag megfelel az előírt követelményeknek. Az aszfalt egyik alapvető tulajdonsága a kötőanyag-tartalma, amely nagymértékben befolyásolja a keverék teljesítményét. A kötőanyag-tartalom meghatározása ezért a keverőtelepi minőség-ellenőrzés részét képzi. Ennek vizsgálata leggyakrabban oldószeres extrahálással történik. Ugyanakkor a felhasznált vegyszerek káros hatásai, és költségei miatt érdemes volna áttérni egy kevésbé környezetszennyező és egészségre káros módszerre. Tanulmányomban egy ilyen alternatív módszert, az égetéses eljárást vizsgáltam laboratóriumban. Az eredmények azt mutatják, hogy az égetésből adódó kötőanyag-tartalmak megfelelnek az üzemi gyártásellenőrzésben megengedett eltéréseknek, és az oldott, valamint az égetett kötőanyag-tartalmak között az eltérés minimális. Az égetés után a szemeloszlás is meghatározható, ugyanakkor a finom szemek arányának pontos megállapítására ezt nedves szitálással kell elvégezni.

Döntéstámogató modell nagy nehézforgalmú utak aszfalt kopóréteg-típusának kiválasztásához

, és

Pdf: Döntéstámogató modell nagy nehézforgalmú utak aszfalt kopóréteg-típusának kiválasztásához Előzmények Az Európai Unió 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjához kapcsolódva, 2013-ban egy nemzetközi konzorcium a 42 hónapos DURABROADS (Cost-effective DURABle ROADS by green optimized construction and maintenance; Költséghatékony, tartós utak, „zöld” optimált építés és fenntartás révén) projekt részbeni finanszírozását nyerte el [1]. A projektet a spanyol […]

Aszfaltkeverékek energiatartalmának vizsgálata

A cikkben a hagyományos és a mérsékelten meleg aszfaltkeverékeken (WMA) belül a bitumenhabosításos és az alacsony energiatartalmú (LEA) technológiával készített aszfaltkeverékek gyártásának energia- és károsanyag-mérlegét elemzem. Elsőként a beton- és aszfaltburkolatok CO2 emissziójának az összehasonlítását mutatom be. A következő fejezetekben egy közelítő számítás és egy széleskörűen elfogadott számítási eljáráson alapuló francia szoftver segítségével hasonlítom össze az aszfaltkeverékek gyártásának energiaigényét és CO2 kibocsátását. Mindkét esetben kitérek a különböző mennyiségekben visszanyert aszfaltot is tartalmazó keverékek vizsgálatára is.

Bejegyzések 'Kötőanyagok' témakörben

A 10. Utak, Vasutak és Repülőterek Teherbírásával foglalkozó Nemzetközi Konferencia (Athén, 2017. június 28-30.)

1. A Konferencia néhány jellemzője A 10. Utak, Vasutak és Repülőterek Teherbírásával foglalkozó Nemzetközi Konferenciát (BCRRA, International Conference on the Bearing Capacity of Roads, Railways and Airfields) 2017. június 28-30-án Athénben rendezték, ahol a cikk szerzője is, előadással, részt vett. Ez a BCRRA 2017 annak a már 35 évvel ezelőtt indult, általában 4 évenkénti konferenciasorozatnak […]

Január

Aszfalt keverékek teljesítmény alapú előírásai. Az útügyi gyakorlat összefoglalása Performance Specifications for Asphalt Mixtures. A Synthesis of Highway Practice Szerző(k): L. M. McCarthy, J. Callans, R. Quigley, S. V. Scott Villanova University, Hill International, Inc., USA Terjedelem: 306 oldal Asphalt mixtures are typically designed within a given gradation band to meet a set of volumetric […]

December

Átalakuló technológiák a közlekedésben Transformational Technologies in Transportation Szerző(k): A. Mohaddes, P. Sweatman CAVita USA Terjedelem: 86 oldal This technical memorandum provides the review and findings of state of the activities conducted by CAVita relative to the transformational technologies identified by TRB. Connected–automated vehicles (CAVs) are a potential national ground transportation solution with high market, […]

OPA, GA és más nyalánkságok aszfaltos érdekességek Németországból

és

1. BEVEZETÉS Németországból érkezett egy szakmai kérdés, a szenior szerző igyekezett megválaszolni, a válaszhoz érkeztek megjegyzések, végül az egész elektronikus beszélgetésből egy érdekes technológiai és minőségellenőrzési kép alakult ki, amelyet a párbeszédben részt vevők most megosztanak az érdeklődő olvasókkal. 2. A TECHNOLÓGIA LÉNYEGE A technológia egy kifejezetten nagyforgalmú utakon alkalmazott felújítási módszer, amelyik két aszfaltréteget […]

Október

Aszfaltbeton laboratóriumi és helyszíni minták volumetrikus és mechanikai tulajdonságainak összehasonlítása Comparing the Volumetric and Mechanical Properties of Laboratory and Field Specimens of Asphalt Concrete Szerző(k): L. N. Mohammad, M. A. Elseifi, S. B. Cooper, C. S. Hughes, J. W. Button, E. L. Dukatz, Jr Louisiana State University USA Terjedelem: 89 oldal Mix properties that deviate […]

Június

Közlekedési szakszótár Transportation Dictionary Szerző(k): US Department of Transportation, USA Terjedelem: web document The U.S. Department of Transportation’s Office of the Assistant Secretary for Research and Technology has released in March 2016 an online dictionary that presents over 9,000 terms and acronyms related to transportation. The terms and acronyms were obtained from various transportation publications […]

Beszélgetés sorozat: Dr. habil Gáspár László és Karoliny Márton – III. rész : Az első hazai gyorsforgalmi úttól 1980-ig

, és

Az öt részes beszélgetéssorozat III. részében a két, már jól ismert beszélgetőtárs – Dr. Gáspár László és Karoliny Márton – folytatja a hazai közúthálózat történetének áttekintését, amelyet már az első saját szakmai tapasztalatokkal is kiegészítenek. Az érintett időszakban a motorizáció rohamos növekedésével és ennek következményeivel kellett a hazai közúti szakembereknek szembenézniük. Ilyen következmény volt a […]

Beszélgetés sorozat: Dr. habil Gáspár László és Karoliny Márton – II. rész – Az 1940-es évektől az első gyorsforgalmi útig

, és

Ahogy ígértük, folytatjuk a beszélgetést. Az ötvenes évek anekdotakincseiből közösen szemezgetett tovább Gáspár László és Karoliny Márton és az időben tovább haladva már egyre több személyes élménnyel is ki tudják egészíteni a szakmatörténeti visszatekintést. A beszélgetés során kitérnek az építőmérnök fogalom kialakulására, a hazai közútfejlesztések kapcsán mesélnek az államosításokról, a nagyvállalatok és az intézetek megalakulásáról, a […]

Rövid összefoglaló a 40. KTE Útügyi Napok rendezvényről

A Közlekedéstudományi Egyesület által szervezett rendezvény, az Útügyi Napok idén a 40., jubileumi alkalommal került megszervezésre a szegedi Hotel Forrásban, szeptember 15-16-án. A konferencia programja és az elhangzott  előadások fóliái elérhetőek. A rendezvényt a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Dr. Kovács Beáta rövid köszöntője nyitotta meg, melyben üdvözölte a konferencia résztvevőit, és röviden beszámolt a Csongrád […]

Augusztus

Diszaggregált baleseti frekvencia és kockázat modellezés Disaggregate accident frequency and risk modelling Szerző(k): Lasse Fridstrøm Institute of Transport Economics Norwegian Centre for Transport Research, Norway Terjedelem: 54 oldal Accident count data are non-negative integers. A large part of the variation in such data is due to sheer and unexplainable randomness. There are strong reasons to […]