A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN 2064-0919
10. szám
2017. ősz
10
Cikkek 'Földművek' témakörben

A közlekedési felületek és a légköri csapadék

A cikk áttekinti a légköri csapadéknak, tágabban értelmezve, a víznek a közutakra gyakorolt komplex hatását. A hatékony víztelenítés jelentőségét hangsúlyozva, a burkolatlan és a burkolt utak esetében, főleg a következő károsító hatásokkal foglalkozik: a talaj teherbírás-csökkenése, a pálya-szerkezeti rétegek repedezése, a pálya csúszásellenállásának csökkenése. Az éghajlatváltozás ezeket a kockázatokat növeli.

Kötőanyaggal stabilizált talajok teherbírásának és tartósságának értékelése helyszíni mérések alapján

, és

A földművek stabilizációjával magasabb teherbírást érhetünk el, mint a típuspályaszerkezetek méretezésénél a földmű tetején elvárt minimális teherbírási követelmény. Az Aszfaltburkolatok alternatív méretezési eljárása alapján amennyiben magasabb teherbírású földművet állítunk elő, úgy a pályaszerkezeti rétegrendek csökkenthetőek vagy a pályaszerkezet élettartalma növelhető. A helyi talajok kötőanyaggal való stabilizálásával létrehozott földművek teherbírását és teherbírásuk tartósságát mértük helyszíni mérésekkel. A mérési eredmények alapján a talajstabilizációjával az időjárási körülményeknek ellenálló és magas teherbírású földmű alakítható ki.

Klimatikus viszonyok hatása a reziliens modulusra II.: Reziliens modulus meghatározása

, és

Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be, amely a reziliens modulus meghatározását tartalmazza a klimatikus hatások figyelembe vételével.

Klimatikus viszonyok hatása a reziliens modulusra I.: Környezeti hatások és talajjellemzők meghatározása

, és

Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja, melynek számítására több módszert is kidolgoztak. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be és értékeljük röviden. A geotechnikai gyakorlatban egyre jobban elterjedt a telítetlen közegekkel foglalkozó talajmechanika elméleteinek alkalmazása, mely segítségével a talajok víztartalomtól függő merevségének, alakváltozási tulajdonságainak változása leírhatóvá vált. A Zapata és társai által javasolt összefüggések lehetővé teszik, hogy a különböző befolyásoló tényezők – sokszor költséges és időigényes – közvetlen mérése helyett egyszerűbb vizsgálatok (pl. talajazonosítás) eredményei alapján becsülni lehessen az optimális víztartalom, az optimális telítettség értékeket, a víztartási görbe paramétereit, a telített áteresztőképesség értékét és hővezető-képességet. Jelen cikk Zapata és társai által publikált folyamatok leírása mellett a folyamatok elméleti hátterének rövid bemutatásával, valamint a javasolt tapasztalati összefüggések rövid értékelésével foglalkozik.

Q-tényező alkalmazása sziklarézsűk állékonyságvizsgálatánál

és

A jelenleg kivitelezés előtt álló főutak tervezésénél és kivitelezésénél egyes szakaszok esetén sziklarézsű-állékonysági problémákra kell számítani. A több tíz méteres szikla-bevágások optimális megépíthetőségéhez kőzetmechanikai megfontolásokra, modellezésre van szükség. A hazai gyakorlatban a kisszámú ilyen irányú munkák miatt nem áll rendelkezésünkre kellő tapasztalat, ezért fontos, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján tegyük meg az első lépéseket, melyeket majd a helyi viszonyok alapján kell továbbfejleszteni, aktualizálni.
Jelen cikk célja az alagútépítésben bevezetett Q-módszer alkalmazhatóságának ismertetése a legújabb szakirodalmi ismeretek alapján. A Q-módszer az egyik leggyakrabban alkalmazott kőzettest-minősítő eljárás, amelyet az építőmérnökök alagutak, üregek, bányajáratok fejtési módjának és megtámasztásának meghatározására, illetve fúrómagok és kőzetfelületek jellemzésére használnak. Az elmúlt évtizedben igény mutatkozott az eljárás más területeken való alkalmazására is, ezért a módszer egy módosított változata is kidolgozásra került. A Qslope-módszer célja, hogy lehetővé tegye a mérnökök számára a fejtett sziklarézsűk stabilitásának gyors kiértékelését akár a helyszínen is, így a fejtés közben láthatóvá váló kőzettestek állapotának megfelelően optimalizálható a rézsűk dőlésszöge.

Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek megerősítésének diagnosztikai kérdései

, és

Az aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek megerősítésének méretezése terén a meglévő pálya állapotértékelése – diagnosztikája – a jelenlegi előírások által elhanyagolt és rendszerint számon nem kért feladatnak tűnhet. Habár a helyszíni bejárást ma már fejlett diagnosztikai eszközök és méréstechnológia egészítik ki, a szakember szerepe a „diagnózis felállításában” továbbra is megkérdőjelezhetetlen fontos. A cikkben néhány előremutató lehetőség mellett érintőlegesen bemutatásra kerül egy fejlesztés alatt álló hazai eszköz is a feladat elvégzéséhez, amely a vizuális állapotfelvétel és a különböző tervezési alapadatok összehangolásának, illetve az útburkolat és környezete könnyű, rendszerezett dokumentálásának lehetőségét megteremtve hozzájárulhat egy korrekt és alapos diagnosztika felállításához.

Tömörségi fok átszámítása az egyszerűsített- és módosított Proctor-vizsgálatok között

A BC dinamikus tömörségmérés K+F háttértanulmányai keretében kidolgoztunk egy olyan módszert, mellyel a B&C dinamikus SP-LFWD mérőberendezéssel mért módosított Proctor tömörségi fokból az egyszerűsített Proctor szerinti tömörségi fok is mérhető. Ennek egyik lehetősége az átszámítás, a másik a kevesebb ejtésszám. A két módszer vizsgálata szerint előnyösebb annak választása, hogy a hagyományosan, a módosított Proctor szerinti munkavégzéssel maghatározott mérési eredményt átszámítjuk az egyszerűsített Proctorra, a ß tényező alkalmazásával. A transzponálás mindig csak a Trd-m%, wopt-m értékénél a Trd-s%, wopt-s értékére történhet és az egyszerűsített Proctor helyszíni relatív tömörségét már a Trw-s egyszerűsített Proctor nedvességkorrekciós együtthatójának figyelembe vételével kell számítani, a méréskor tapasztalt helyszíni víztartalomra.

Aszfaltburkolatú pályaszerkezetek megerősítésének méretezése – összefoglaló ismertető

Előzmények A „Fenntartható utak” (1) című projekt zárójelentésében szerepel a címbeli eljárás, ami – a szándék szerint – a jelenleg érvényes megerősítési utasítást (2) váltaná ki. Az eljárás bemutatása már évek óta egy képzés (3) keretében számos mérnök számára vált elérhetővé. Néhány konkrét esetre – tapasztalatszerzési céllal – az eljárás a tervezés szintjén alkalmazásra került. […]

Sűrűségkorrekció alkalmazása dinamikus ejtősúlyos berendezéseknél

Az új dinamikus tömörségmérési módszer alkalmazásáról, elemzéséről több tudományos munka és tanulmány készült. Szükségesnek láttuk annak elemzését, hogy a különböző sűrűségű anyagok illetve a víztartalom, a réteg tömörsége milyen hatással van a mért dinamikus tömörségi és teherbírási eredményekre. Az elemzés különösen fontos a szélsőséges sűrűségű anyagok, a kohósalak, salakkő és pernye esetében, melyek másodlagos nyersanyagok és alkalmazásra kell kerüljenek, ugyanakkor minősítésük (mérésük) nem megoldott. Ezek az anyagok közismerten nehezen, vagy egyáltalán nem minősíthetők a hagyományos tömörségmérési módszerekkel, különösen nem az izotópos tömörségmérési eljárással.
Kimutattuk, hogy dinamikus modulus meghatározásánál a sűrűség, víztartalom és tömörségi fok pontos ismerete nélkül nem lehet minősítő eredményt adni. Ha a dinamikus teherbírást pontosan kívánjuk meghatározni, akkor korrekciók szükségesek. Megállapításunk adaptálható valamennyi dinamikus mérőeszközre (KUAB, Dynatest, BP-LFWD). A korrekció alkalmazása jelentős lépés lehet az összefüggések meghatározásában. A tanulmány azt igazolta, hogy valóban elegendő egy teherbírási és egy tömörségi fok határérték megszabása a szabványokban, tenderekben.

Víz az útpályaszerkezetben

, és

A víz bejut az útpályaszerkezetbe, a teljes vízzáróság feltételezése megkérdőjelezhető. A probléma teljes körű feltárása érdekében a BME Út és Vasútépítési Tanszék laboratóriuma beszerzett egy – az MSZ EN 12697-19 szabvány követelményeit kielégítő – vizsgálóberendezést, amely segítségével lehetséges a laboratóriumi próbatestek valamint fúrt minták mind függőleges, mind vízszintes irányú vízáteresztő képességének szabványos vizsgálata. Jelen kutatás témája ezen eszköz segítségével, különböző hézagtartalmú próbatesteken illetve fúrt mintákon végzett vizsgálati eredmények bemutatása, amelyek segítségével reményeink szerint közelebb jutunk részletesebb megértéséhez és a szükséges megelőző javaslatok kidolgozásához. Összefüggést kerestünk a hézagtartalom és a vízáteresztő képességi együttható között. Eredményeink alapján elmondható, hogy az útpályaszerkezeti rétegek sok esetben nem vízzáróak, és a hézagtartalom növekedésével az áteresztő képességi együttható exponenciálisan növekszik.

Bejegyzések 'Földművek' témakörben

A 10. Utak, Vasutak és Repülőterek Teherbírásával foglalkozó Nemzetközi Konferencia (Athén, 2017. június 28-30.)

1. A Konferencia néhány jellemzője A 10. Utak, Vasutak és Repülőterek Teherbírásával foglalkozó Nemzetközi Konferenciát (BCRRA, International Conference on the Bearing Capacity of Roads, Railways and Airfields) 2017. június 28-30-án Athénben rendezték, ahol a cikk szerzője is, előadással, részt vett. Ez a BCRRA 2017 annak a már 35 évvel ezelőtt indult, általában 4 évenkénti konferenciasorozatnak […]

Augusztus

Közúti biztonsági éves jelentés 2016. Road Safety Annual Report 2016 Szerző(k): IRTAD, OECD Terjedelem: 540 oldal The IRTAD Road Safety Annual Report 2016 provides an overview for road safety performance for 2014 in 40 countries, with preliminary data for 2015, and detailed reports for each country. It includes tables with cross country comparisons on key […]

Beszélgetés sorozat: Dr. habil Gáspár László és Karoliny Márton – III. rész : Az első hazai gyorsforgalmi úttól 1980-ig

, és

Az öt részes beszélgetéssorozat III. részében a két, már jól ismert beszélgetőtárs – Dr. Gáspár László és Karoliny Márton – folytatja a hazai közúthálózat történetének áttekintését, amelyet már az első saját szakmai tapasztalatokkal is kiegészítenek. Az érintett időszakban a motorizáció rohamos növekedésével és ennek következményeivel kellett a hazai közúti szakembereknek szembenézniük. Ilyen következmény volt a […]

ÚTHISTÓRIÁK

1. BEVEZETÉS Szakmánk a közérdeklődésben eléggé az élen áll – mindenki közlekedik, valahogyan – ugyanakkor az írott, szerkesztett stb. sajtóban a megnyilvánulások jellemzően az újságírók véleményeiből állnak, azaz olyanok írnak munkánk tárgyáról valamit, akik nem értenek hozzá. Bonyolítja a helyzetet, hogy az elektronikus sajtókban lehetőség van – ez egyébként jó dolog – az olvasói hozzászólásokra, […]