A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN 2064-0919
11. szám
2019 ősz
11
Bejegyzés

Összefoglaló az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről

Időpont:   2019. február 20. szerda, 1400 – 1615

Helyszín:  MTA Titkárság (Budapest, V. Nádor u. 7., Fsz. 29. Tanácsterem)

Az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottsága (KJTB) 2019. február 20-én tartotta idei első ülését, amelynek témájául Az autóbuszos személyszállítás közszolgáltatási szerződéseinek lejártával létrejövő piacnyitás problémái szolgáltak. Az ülést Dr. Timár András elnök nyitotta meg, aki bevezetőjében az MTA és a Kormány között kialakult vitára utalva az MTA honlapján megjelenő információk figyelemmel kísérésére hívta fel a figyelmet, majd röviden ismertette az MTA VI. Műszaki Osztályának a KJTB tevékenységét is érintő, a közelmúltban hozott határozatait.

Borbélyné Dr. Szabó Ágnes (ITM) Az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási jogok pályáztatásának aktuális kérdései címmel tartott előadásában a 2019. december 31-én lejáró közszolgáltatási szerződések helyébe lépő, pályáztatással kiválasztandó szolgáltatókkal megkötendő új (10 évre szóló) szerződések előkészítésének szabályozását ismertette. Az 1729/2018 (XII. 18) Kormányhatározat szerint 7 nagy- és 7 kis-hálózati modell alapul vételével 2019. június 30-áig befejeződik a pályázati feltételek és versenytárgyalási dokumentációk, a pályáztatás rendszerének kidolgozása. A helyközi közösségi közlekedésben a közszolgáltatások megrendelését továbbra is az illetékes minisztérium hatáskörében kívánják tartani, ideértve a központi hálózati és menetrend-tervezést és a minőségfelügyeletet, valamint a létrehozandó közösségi közlekedési adattárház működtetését is. A készülő szabályozás célja a közösségi közlekedés szolgáltatásai színvonalának emelése, távlatban a többszereplős versenypiac létrehozása, az utas-jogok érvényesülésének biztosítása, a piacfelügyelet megerősítése, az infrastruktúrához való hozzáférés szolgáltatóktól független biztosítása.

Dr. Prileszky István (SZE) Piacnyitás a menetrend szerinti autóbuszos közlekedésben: esélyek és veszélyek című előadásában az 1370/2017. sz. EK rendeletnek megfelelő, sikeresen működtetett szabályozási rendszer kulcs-elemeit ismertetve elemezte a jól megvalósított piacnyitás esetén kialakuló versenyből származó előnyöket és esetleges hátrányokat. Hangsúlyozva a személyszállítási közszolgáltatás fogalma pontosabb meghatározásának szükségességét, rámutatott a jelenlegi jogi szabályozás főbb ellentmondásaira. Az eredményes szabályozás megalkotásához feltétlenül szükségesnek ítélte megfelelő módszerekkel piac-felmérések és elemzések elvégzését. A pályázati kiírások kidolgozásakor különös figyelmet kell szentelni a feladatok és a felelősségek, illetve a bevételi- és költség-kockázatok méltányos megosztására. Megállapította, hogy a piacnyitástól sem a közkiadások csökkenése, sem a szolgáltatók érdekeltségének fokozódása és a szolgáltatások színvonalának javulása nem várható automatikusan, ahhoz a kialakítandó szabályozásnak a gyakorlati tapasztalatok alapján történő rugalmas és folyamatos kiigazítására lesz szükség.

Ungvári Csaba (VE) A VOLÁNBUSZ üzletpolitikájának változása a piacnyitás tükrében címmel tartott előadásában bemutatta az érvényes közszolgáltatási szerződés alapján a Volánbusz által nyújtott országos és regionális kiszolgálási területeket. A 2019. december 31-ével bekövetkező piacnyitásra készülve ismertette a társaság főbb üzletpolitikai céljait, felsorolva az azok elérését elősegíteni hivatott főbb fejlesztések területeit is. Utóbbiak közül kiemelte a járműpark megújítását és fiatalítását (beleértve magyar gyártású autóbuszok beszerzését is), a külső és fedélzeti utas-tájékoztató rendszerek korszerűsítését, a menetrendek egyeztetésére irányuló erőfeszítéseket és az autóbuszvezető-utánpótlás biztosítását. A már megvalósult, vagy előkészületben lévő fejlesztésekre példákat is bemutatott.

Ács Balázs (KTI) Az európai távolsági autóbuszos személyszállítás liberalizálásának tanulságai című előadásában ugyancsak utalt a használt meghatározások pontatlanságára, megállapítva, hogy az közfinanszírozotton (ellenőrzött, támogatott és pályáztatott) közszolgáltatáson kívül minden más közszolgáltatás piaci alapúnak (liberalizáltnak és támogatástól-mentesnek) tekintendő. Felhívta a figyelmet arra, hogy piacnyitás a nem létező piac megteremtéseként és a már meglévő (szabályozott) piacon a valós versenyt ösztönző szabályozás-módosításként is értelmezhető. Az európai fejlődést elemezve megállapította, hogy a távolsági autóbuszos személyszállítás egyre liberalizáltabbá válik, míg hazánkban gyakorlatilag minden országos, elővárosi és regionális személyszállítási szolgáltatás közfinanszírozott és a tervek szerint döntően az is marad. Szemléletes képekkel illusztrálta és elemezte a külföldi példákat, rámutatva, hogy a nemzetközivé váló versenyben valós veszély a tőkeerősebb vállalkozások erőfölényének kialakulása. Végül a tennivalókat elemezve rámutatott a szabályozandó területekre, a közlekedésszervezői feladatok pontos meghatározásának és a kitűzött gazdasági és társadalompolitikai célok elérését valóban elősegítő piaci szabályozás kidolgozásához a nemzetközi tapasztalatok elemzésének és felhasználásának fontosságára.

Az előadásokat követően feltett kérdésekre az előadók válaszoltak. Az így kialakult eszmecsere során Dr. Csiszár Csaba és Dr. Timár András a piaci szabályozás megbízótól független szervezet általi ellenőrzésének fontosságára hívták fel a figyelmet. Dr. Monigl János hangsúlyozta, hogy a piaci verseny és az együttműködés egyaránt fontos, ezért alapvető feladat lenne a közlekedési szövetségek létrehozása, hiszen nem csak az üzemeltetést, de a közlekedéstervezést és szervezést is célszerű integrálni. Kiemelten fontos lenne biztosítani, hogy a közlekedésszervező és a megrendelő egyaránt közel azonos információkkal rendelkezzen. Dr. Fleischer Tamás az közlekedési szolgáltatások piacán már megjelent innovatív szolgáltatók (pl. Flixbus, Google, Uber) tevékenységére is kiterjedő szabályozás megalkotásának és érvényre juttatásának nehézségeire mutatott rá. A menetrendek lehetséges összehangolásával kapcsolatosan feltett kérdésére Borbélyné Dr. Szabó Ágnes kifejtette, hogy erre lehetőséget biztosít majd a jelenleg fejlesztés alatt álló Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR). Dr. Orosz Csaba megemlítette, hogy bár az autóbuszos személyszállításban a piacnyitást az 1370/2017. sz. EK rendelet szinte „kikényszeríti”, hasonló lépés nem várható a közeljövőben a vasúti személyszállításra vonatkozóan. Dr. Berki Zsolt a szabályozás kialakítása során az országos és regionális léptékű modellkísérletek elvégzésének fontosságára és az ezekhez szükséges (bemenő) adatok kellő időben történő előállításának, illetve frissítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Ungvári Csaba ehhez kapcsolódóan rámutatott, hogy egyeztetett menetrend már létezik, de elismerte, hogy az a szolgáltatók szorosabb együttműködésével, innovációk alkalmazásával tovább javítható.

A vitát lezárva Dr. Timár András elnök, megköszönte az előadóknak a magas színvonalú, érdekes előadásokat, valamint a hozzászólók aktivitását. A meghívottak távozását követően a Bizottság ülése a jelenlévő 13 tag részvételével (a teljes taglétszám 57%-a) folytatódott. Ennek során a KJTB egyhangú szavazással

  • elfogadta 2019. évi programját;
  • támogatta Zöldy Máté köztestületi tag átjelentkezési kérelmét;
  • támogatta Munkácsy András és Restás Ágoston köztestületi tagfelvételi kérelmét;
  • megismerve és megtárgyalva a Magyar Autóklub elnökének az ITM közlekedésfejlesztésért felelős államtitkárához intézett levelét az M0 autópálya-gyűrű ún. „nyugati szakasza” megvalósításának bizonytalanná válása tárgyában, felhatalmazta az elnököt az abban kifejtetteket támogató, de általános elvi állásfoglalás tervezetének kidolgozására, amelyet a KJTB tagjai esetleges módosításra és azt követően jóváhagyásra elektronikus úton kapnak meg.

Budapest, 2019. február 26.


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük