A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN: 2064-0919
18. szám
11. évfolyam
2023. december
18
Bejegyzés

Összefoglaló az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről

Időpont:   2018. november 21. szerda, 1400 – 1700

Helyszín:  MTA Felolvasó terem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottsága (KJTB) 2018. november 21-én tartotta ez évi negyedik, a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatába illeszkedő ülését, amelynek témája a Mobilitás, mint szolgáltatás volt. Az ülést a KJTB elnöke, Dr. Timár András nyitotta meg, majd Mobilitás, mint szolgáltatás: helyzetkép és fejlődési tendenciák című bevezető előadásában ismertette a mobilitás, mint szolgáltatás koncepció fogalmát – ezen az együttműködő közlekedési szolgáltatók kialakulóban lévő integrációját értjük, amelynek megvalósulása esetén a (személy)-közlekedési rendszer kínálat-vezérelt rendszerből vonzó és rugalmas, döntően kereslet-vezérelt rendszerré alakulhat át. Bemutatta a koncepció kialakulásához vezető műszaki fejlődés fő korszakait, alkalmazásának legfontosabb céljait és várható eredményeit, illetve az ezzel kapcsolatos európai kísérleteket. Végül vázolta a közlekedési szolgáltatások fokozatos integrálásának a műszaki lehetőségek kihasználásán alapuló, előre jelezhető lépéseit.

Dr. Csiszár Csaba (BME) Innovatív személyközlekedési rendszerek és mobilitási szolgáltatások címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a legújabb jármű- és információtechnológiai megoldások, valamint a fenntarthatósági elvárások jelentős változásokat eredményeznek, s ezek az utazók viselkedését is módosítják. Arra utalva, hogy a személyközlekedési rendszer egyre nagyobb mértékben automatizált, speciális információs rendszerré alakul át, bemutatta a komplex információs rendszerek fejlesztését megalapozó modellezési módszereket, majd ezek közlekedési alkalmazását.

Csonka Bálint és Földes Dávid (BME) Az elektromobilitás és az autonóm járművekre épített mobilitási szolgáltatás tervezése és üzemeltetése című előadásukban hangsúlyozták, hogy a járműtechnológiai, az energetikai és az infokommunikációs fejlesztések következtében egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos meghajtású és az autonóm (önvezető) közúti járművek köré épített, változatos és kombinált mobilitási szolgáltatások. Ezek minden eddiginél összetettebb rendszer-tervezési és újszerű üzemeltetési módszereket igényelnek. Áttekintették az elektromobilitás és az autonóm járművek köré épített mobilitási szolgáltatás tervezési és üzemeltetési alapelveit, megoldási módjait és azok várható hatásait, figyelembe véve az üzemeltetők és az utazók szempontjait is.

Dr. Varga István és Dr. Tettamanti Tamás (BME) Az autonóm járművek forgalmi hatásai; a jármű -és forgalomirányítás kihívásai című előadásukban a városi közlekedésben az autonóm közúti gépjárművek fokozatos elterjedésének várható hatásaival foglalkoztak. Amikor az autonóm járművek nagy egyre nagyobb arányban jelennek majd meg a közúti forgalomban, akkor az eddig alkalmazott, hagyományos forgalmi- és forgalomirányítási modellezés módszereit is módosítani, korszerűsíteni kell.  Az autonóm gépjárművek várható forgalmi hatását szimulációk segítségével szemléltették. Külön kiemelték a ZalaZone projektben a virtuális tér és a tesztpálya összekapcsolásával kapcsolatosan elért eredményeiket, melyekről rövid tájékoztató videót is bemutattak.

Dr. Mészáros Ferenc (BME) Lehetséges új üzleti modellek alkalmazása mobilitás-szolgáltatásban címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a mobilitás-szolgáltatás előnyei csak megfelelő előfeltételek megléte esetén aknázhatók ki: el kell nyerni az utazóközönségnek, sőt, az egész társadalomnak az infokommunikációs technológia rendszereibe fektetett bizalmát. Az integrált közlekedési szolgáltatások nyújtása új üzemeltetési megoldásokat kíván, új gazdasági/üzleti modellekre épülve. Ezeknek minél kisebb társadalmi terhek mellett a meglévő erőforrások minél hatékonyabb kihasználását kell lehetővé tenniük. Az ismertetett új üzleti modellekben egyaránt szerepet kap(hat) a közigazgatás és/vagy a magánvállalkozás is, dacára annak, hogy a két fél érdekei különböznek.

Dr. Fleischer Tamás (MTA) A mobilitási szolgáltatások fenntarthatósági kérdései: társadalmi hatások, tér- és időgazdálkodás címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a közlekedésben lezajló változások igazodva a társadalom hosszú ciklusú változásaihoz, az ipari és technológiai forradalmakkal, a termelési kultúra egészét átható átrendeződésekkel együtt következnek be. A modernitás mennyiségi elvű gondolkodásmódjának meghaladása a közlekedésben a merev elválasztó határok oldását, az integrációk létrejöttét és a felhasználó/utazó keresleti szempontjainak előtérbe kerülését hozza magával. A mobilitási szolgáltatások integrációja a közúti közlekedési térszennyezésének csökkenését eredményezheti, ezért javíthatja a települések élhetőségét és a fenntarthatóságot is.

Az előadásokat követő kérdéseket és hozzászólásokat tartalmazó vitát Dr. Tánczos Lászlóné moderálta. Ennek keretében Dr. Hörcher Dániel (ICL) hozzászólásában kitért a közlekedésszervezés és a közlekedési módok integrálása között feszülő ellentétekre, a koncepció budapesti adaptálási problémáira. Dr. Csiszár Csaba válaszában kifejtette, hogy az integráció több síkon értelmezhető, több funkcionális szint tapasztalható napjainkban is a nagyvilágban. Dr. Mészáros Ferenc kiemelte az integrált szerepkörű szolgáltatók fontosságát. Dr. Monigl János a fogalom pontosítását eredményező kérdéseket vetett fel. Dr. Tánczos Lászlóné felkérésére Nagy Simon egyetemi hallgató (BME) röviden ismertette „okos városok okos megoldásai” témájú TDK dolgozatának főbb eredményeit. Dr. Fleischer Tamás a Dr. Hörcher Dániel és Dr. Monigl János hozzászólásában felvetett problémák összefüggéseire mutatott rá. Dr. Kormányos László (BKK) hiányolta az autonóm közúti gépjárművek elterjedésének folyamatában várható átmeneti, illetve az autonóm közforgalmú közösségi járművek okozta problémákat bemutató kutatásokat. Halmos Tamás (BKK) tájékoztatta a jelenlévőket a BKK-nak ezzel a témakörrel foglalkozó, folyamatban lévő kutatási projektjéről. Dr. Varga István és Földes Dávid ismertették az autonóm közúti közlekedési gépjárművek elterjedésével kapcsolatban a tanszékükön folyó kutatások eredményeit. Dr. Monigl János a gépjárművek illetve az infrastruktúra fejlesztési irányainak összefüggéseire vonatkozó kérdést tett fel, amit Dr. Zöldy Máté pontosított, az önvezetés és az alternatív hajtásláncok közötti összefüggésre vonatkozó kiegészítést kérve. Dr. Varga István válaszában kifejtette, hogy a belsőégésű motorral ellátott gépjármű is lehet autonóm, de az elektromos autók felépítésüknél fogva kedvezőbbek az elektromos szenzorok és aktivátorok beépítése szempontjából. Dr. Tánczos Lászlóné rövid vitazárójában a további kutatások és kísérletek fontosságára hívta fel a figyelmet.

Dr. Timár András elnök az ünnepi ülést lezárva, megköszönte az előadóknak a magas színvonalú, érdekes előadásokat, a hozzászólók aktivitását és Dr. Tánczos Lászlónénak a tartalmas vita moderálását.

A Közlekedés- és Járműtudományi Bizottság kezdeményezésére az ünnepi ülésen elhangzott előadásokat a Közlekedéstudományi Szemle 2019. évi 1. száma közli majd.


Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük