A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN 2064-0919
10. szám
2017. ősz
10
Bejegyzés

ÚTHISTÓRIÁK

1. BEVEZETÉS

Szakmánk a közérdeklődésben eléggé az élen áll – mindenki közlekedik, valahogyan – ugyanakkor az írott, szerkesztett stb. sajtóban a megnyilvánulások jellemzően az újságírók véleményeiből állnak, azaz olyanok írnak munkánk tárgyáról valamit, akik nem értenek hozzá.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az elektronikus sajtókban lehetőség van – ez egyébként jó dolog – az olvasói hozzászólásokra, amelyek persze fontosak (ők ugyanis a mi alkotásaink vevői) ugyanakkor a szakmai hiányosságok és az érzelmi indíttatások miatt nem pontosak.
Jó néhány napja szerepel egy hír különböző helyeken, egy ideig tűrtem, most viszont elhatároztam, hogy néhány gondolatomat megosztom a Lapok olvasóival, mert nem szeretem, ha szép szakmánkat lejáratják nem megfelelő ismeretek alapján.

2. A „PROJEKT”

Vizsgáljuk meg a következő képet, amelyik a „hír” egyik forrásából származik.

Bej_kep1

Az építmény egy kerékpárút, ami jól láthatóan egy árvízvédelmi töltésen készült és a híradások szerint maximum két éves.
A hírek szerint a repedés a teljes hossz legalább 50%-án tapasztalható, bizonyos javítások is történtek (kátrányos kiöntésről szól az újság, ami önmagában nevetséges, kátrány előállítás már sok éve nincs hazánkban, a bitument szeretik ennek nevezni, ez a középiskolai kémiában is érdemben meg van különböztetve).
A híradások és a hozzászólások persze a rossz minőségről, illetve sejtetve a lehetséges lopásról szólnak.
Akkor nézzük ezt meg mérnök szemmel.

3. TÉRFOGATVÁLTOZÓ TALAJOK

A térfogatváltozó talajok elleni „küzdelem” régóta szabályozásaink része.
Ugyanakkor, ezeket a szabályozásokat (pl. ÚT 2-1.222 [e-UT 06.02.11] Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai) főleg a tervezés szintjén nem tartják be.
Ennek következményét a következő képeken lehet tanulmányozni.

Bej_Kep2

Az alapsztori ismerős, a tervezésre vonatkozó közbeszerzés „részeként” értelmezik a tervezés előtt nehezen prognosztizálható vizsgálatokat (a költségeket), ezek után egyszerűbb ezeket „megtakarítani”, az ebből eredő problémákat pedig az építés után „garanciális” kötelezettségként behajtani a kivitelezőkön.
A hibák persze erről nem tudnak, ugyanis őket természeti törvények alakítják.

4. A TALAJOK TÉRFOGATVÁLTOZÁSÁNAK OKAI

Alapvetően agyagtalajok hajlamosak a térfogatváltozásra, ennek oka pedig a víztartalmak változása (növekedés esetén duzzadás, csökkenés esetén zsugorodás).
Ugyanakkor a víztartalom változás (főleg a csökkenés) sebessége is lényeges, ezek a talajok viszkózus tulajdonságokat is mutatnak, emiatt a lassú zsugorodás mellett a relaxáció érvényesül és nem alakulnak ki repedések.
A „klímaváltozás” hisztérikus ismételgetése nem segít a lehetséges intézkedések végrehajtásában, ennél többre van szükség.
A folyamatok elemzése alapján belátható, hogy megnő a változékonyság, azaz sűrűbben fordulhatnak elő gyors állapotváltozások – pl. kiszáradás – ezáltal az ilyen hibák lehetősége megnő (mellesleg az olvadási és fagykárok valószínűsége csökken, nincs, ami megolvadjon, tartós fagy sincs…).
Szóval, át kell állítani gondolkodásunkat és gyakorlatunkat egy nagyléptékű természeti változás által uralt másik világba.
Erről már írtam „Házunk tája” címmel.

5. ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK VISELKEDÉSE

A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. országos vándorgyűlésén Dr. Nagy László egy érdekes előadást tartott „2009. évi töltésrepedések a közép-Tisza gátjainál” címmel.
Az előadáshoz mellékelt képek egy részét megosztom az olvasókkal.

Kep3_beilleszt

Az előadásban – nem részletezve – a meghibásodások okaként megjelent az árvízvédelmi töltések magas vízi elnedvesedése, majd gyors kiszáradása, aminek eredményeként 100 mm nagyságrendű vízszintes és függőleges alakváltozások is lehetségesek, ezt nem bírja ki egy útpályaszerkezet.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

A nagy hír – hiba van – egyrészt igaz, másrészt viszonylag egyszerű mérnöki megfontolásokkal megmagyarázható, a kérdés inkább az, hogy ezek az egyszerű megfontolások miért nem általánosan ismertek?
A közelmúltban volt egy nagyon sikeres szakmai továbbképzés (Id. Dr. Gáspár László címmel) ezen rengetegen vettek részt, tervezők viszont szinte egy sem.
A közelebbi múltban három szakmérnöki képzésben volt szerencsém előadni, tervező cégtől ott sem voltak.
Szóval, amíg a tervezők leragadnak a geometriánál, addig súlyos károkat kell valakinek (végső soron mindannyiunknak) viselni, ebből másoknak kellene következtetéseket levonni.

EPILÓGUS

Valamelyik elektronikus médiában nyilatkozott az érintett polgármester, hogy „ a hiba az volt, hogy az árvízvédelmi töltésre épült a kerékpárút”.
Ez eddig rendben, de miért tervezték oda?


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.