A közlekedésépítési szakterület mérnöki és tudományos folyóirata. ISSN 2064-0919
10. szám
2017. ősz
10
Bejegyzés

HASTA LA VISTA CURVIAMETRO!

KÖSZÖNTÉS ÉS RÖVID BEMUTATÁS

Az országos közúthálózaton bemutatkozott a Spanyolországból érkezett Curviametro nevű mérőkészülék, amely a pályaszerkezet behajlásait méri illetve azok felhasználásával egyéb merevségi jellemzőket is tud meghatározni. Az eszköz „lánykori neve” Curviameter, Franciaországban született így akár migránsnak is tekinthető.

Karoliny_1abra

Személyleírás helyett egy képet mellékelek róla, de elmondható, hogy részletes és nagyon jó dokumentumokkal érkezett.

A bemutatkozás sok száz km. hosszon, meglepően rövid idő alatt történt, ami az eszköz hatékonyságát jól jellemzi. A mérési elv remélhetően jól felismerhető a következő képen, a teherautóról letekeredő lánctalp (az előző képpel ellentétben a jobb oldalon van felszerelve) két oldalán az ikerkerék végiggördül és a láncon lévő szenzorok rögzítik a behajlást. (Ez érzékelhetően a Lacroix megoldás továbbgondolása, ahol a behajlásmérő kar kerül időről időre a burkolatfelületre).

Karoliny_2abra

Akit a részletek érdekelnek, annak hajrá a Google, számos anyag van rajta.

HOGY KERÜLT A CSIZMA AZ ASZTALRA?

Egyszerűen szólva nem tudom, egy jelentős speciális felújítási projektcsomaghoz, mint megrendelői adatszolgáltatás lett mellékelve a sok behajlásmérés és a tiszteletre méltóan részletes és hivatkozásokkal alátámasztott ismertetés. Annyi mindenképpen lényeges, hogy az eszköz nagyon is gyors, valószínűleg legalább kétszer termelékenyebb, mint a Lapok 1. számában bemutatott összehasonlításban szereplő eszközök leggyorsabbika.

Saját véleményem az, hogy örülök a bemutatkozásnak, örömem okait még kifejtem.

KITÉRŐ: MIT AKARUNK TUDNI A BEHAJLÁSMÉRÉSEKKEL?

A kérdés naívnak tűnik, hiszen a behajlások – ezt tanítják az iskolában is – jellemzik a pályaszerkezet „állapotát”.Ennek így persze nincs semmilyen fizikai tartalma, jellemzően két dolog érdekel minket, a pályaszerkezet (teljes) merevsége – egyenértékű felületi modulusa – és az, hogy egy adott szakaszon milyen a merevség eloszlása. Ez utóbbit jellemzően a relatív szórás nagyságával jellemezzük (mintegy feltételezve, hogy a merevség normál eloszlás szerint ingadozik). Ez utóbbi elég jellemzően nem igaz, legfeljebb nem érdemes nagyon finomítani, de ez messzire vezet.

Kérdés az, hogy valamilyen – korlátozott mértékű, egy kijelölt szakaszra vonatkozó – relatív szórásérték azonos – e a behajlásnál és az ebből számított egyenértékű felületi modulusnál? Nos egy kis számolással belátható, hogy nem. Amikor a merevséget (egyenértékű felületi modulus) a behajlásból számoljuk, a terhelő feszültség, terhelési mód függvényében egy hiperbolikus összefüggést használunk, ezáltal a szórás nagysága a terjedelem közepéhez képest jelentősen megnő, ezzel a relatív szórás is.

Azaz a „homogén szakaszképzés” feltétele ( a valamilyen nagyságban korlátozott relatív szórás) ami a behajlásértéknél még teljesül, az ebből számolt merevségnél nagyobb lesz, és könnyen lehet, hogy a feltétel nem teljesül. Azaz, mihelyt figyelembe vesszük a fizikai tartalmat, az „állapot” megváltozik. Csendes kis küzdelmem, amit azért folytatok, hogy a merevség mérőszáma ne legyen mm, vagy valamilyen egyéb hosszmérték, ezzel talán érthetőbbé válik.

ÖRÖMEM OKAI

Örömem oka elsősorban az, hogy egy olyan a „statikus” behajlás elvét megtartó ( a „kvázistatikus” jelzőt nem igazán értem) eszköz került a szemünk elé, amely szerkezetileg meglehetősen kiérleltnek tűnik, az alakváltozásokat nem mechanikusan méri, valamint mentes a talphibától, aminek torzító hatása nagyon jelentős is lehet. Miután egy cikken dolgozom, ami a behajlásmérést metrológiailag is értékeli, a Lapok – ba tervezett írásom színvonalán remélhetőleg javítanak az új információk.

Csak azt említeném meg ezekből, hogy a Curviaméter által adott központi behajlás 2%-kal tér el egy Dynatest 8000 FWD – vel mért értéktől, ami a „statikus” – „dinamikus” vitának legalább részbeni feleslegességét számomra bizonyítja. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a terhelés tengelyétől növekvő távolságban a különbségek jelentősen megnőnek….nos ezen még kell gondolkodni.

ÖSSZEFOGLALÓ

Új eszköz a hazai hálózaton, új eredmények, adatok, remélhetőleg másokra is termékenyítőleg hat a „migráns” megjelenése.

 

Az eszköz ismertetőjében szereplő hivatkozások (elérhetők az interneten):

  • DirProf Dipl.-Ing. Stefan Zirngibl: Aktueller Stand zu Forschung und Entwicklung, Kolloquium 24.11.2009 in Karlsruhe).
  • Carl Van Geem /BRRC/: Overview of interpretation techniques based on measurement of deflections and curvature radius obtained with the Curviameter, 6th European FWD User’s Group Meeting, Sterrebeek, 10-11 June 2010),

 

 

 


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.